Iskolaérettségi döntések: az Oktatási Hivatal intézi majd az ügyeket

„A szakmailag indokolhatónál kevesebb gyermek kerül be hatévesen az iskolába, ami önmagában nem biztos, hogy baj, de ahány óvoda, annyiféle gyakorlat létezik, és túl sokan vannak olyanok is, akik két évvel később, tehát nyolcévesen kerülnek be az első osztályba, ami már nem feltétlenül ideális. Lehet, hogy ez nem az általános iskolában okoz gondot, hanem esetleg később” – mondta a Magyar Hírlapnak Bódis József oktatási államtitkár.

  • Eduline

Ahogy arról korábban többször beszámoltunk, az oktatási államtitkár az iskolaérettség megállapításáról korábban azt mondta, egységes módszertan alapján zajlik majd.

A Magyar Hírlap interjújából néhány újabb részlet kiderült: a jelenlegi elképzelések szerint az Oktatási Hivatalhoz kerülnek majd a halasztási kérelmek. „A hivatal rendelkezik megfelelő szakemberekkel az elbíráláshoz, de szükség esetén bevonhat további szakértőket is. Természetesen az óvodavezető szakvéleménye is ide kerül, amennyiben szükséges” – mondta Bódis József.

Az oktatási államtitkár szerint nem szigorításról van szó. A változtatás ellen több szervezet tiltakozott, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke, Verba Attiláné szerint a mostani rendszer – az óvodapedagógusok a szülőkkel együttműködve is eldönthetik, hogy egy gyermek iskolaérett-e – kifogástalanul működik, semmi szükség a változtatásra.

Ezért sem lenne jó, ha eltörölnék a rugalmas iskolakezdést

Szakmailag kifogásolható az a törvénymódosító javaslat, amely megszüntetné a rugalmas iskolakezdést - írja a Népszava.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.