Nagy változások jönnek a szakképzésben: több területen már megvannak a tervek

A megszűnő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyébe lépő új szakstruktúra kialakítása még javában tart, de egyes területeken már elkészültek a konkrét átalakítási javaslatok - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában.

  • Eduline/MTI

A cikk szerint a szakképzés mind a 19 ágazatában zajlik a szakmák újraosztása, hogy a jövő évi felvételin egy teljesen új választék várhassa a középiskolába jelentkezőket. 

A részletekről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a lappal azt közölte: biztosan lesz változás például a közkedvelt gépjárműipari ágazatban, ahol technikusi szinten összevonják az autóelektronikai műszerész, autószerelő, autótechnikus és gépjármű-mechatronikus szakmákat. A diákok egy átdolgozott, megújult tananyagot kapnak, amely a fenti szakmákat átfogó, komplex tudást ad. Aki tehát ezt az új gépjármű-mechatronikai technikusi képesítést megszerzi, bőven több lesz egy szimpla autószerelőnél, hiszen a csaknem mérnöki szinthez közelítő, középvezetői beosztást lehetővé tevő technikusi végzettség révén sokkal több mindenhez fog érteni - olvasható a cikkben.

Átalakul az elektronikai ágazat is, ahol ma több mint negyvenféle OKJ-s szakképesítés létezik, amelyek között sok a rövid idejű, egy-egy konkrét munkakör betöltéséhez szükséges specializáció.

A tervezet szerint ebből a negyvenből mindössze hét alapszakma maradna, amit nappali képzésben vagy felnőttként esti tagozaton lehetne tanulni. Ezek közé tartozik például az automatikai technikus, az elektronikai technikus, az ipari informatikai technikus vagy épp a villanyszerelő szakma.

Ezeken kívül azonban további 25 féle, állam által elismert bizonyítványt szerezhetnek még a diákok, ezeket azonban csak felnőttképzés vagy vállalati továbbképzés keretében érhetik el. Az ITM leszögezte: azokon a szakterületeken, ahol a mostaninál kevesebb alapszakma lesz elérhető, nem egyszerűen szakmaösszevonásokról vagy átnevezésekről van szó, hanem egy adott ágazat teljes szakmastruktúrájának átrendezéséről.

Újragondolt szakképzések: az átalakítás helyett inkább teljesen új OKJ-s rendszert vezetnek be

Elavult az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) épülő rendszer, ezért olyat alakítanak ki helyette, amely jobban igazodik a gazdasági környezethez.

Fontos célkitűzés továbbá, hogy az egészségügyi és szociális szegmensek felé is minél több fiatalt tudjanak terelni, tekintettel a magyar egészségügy létszámproblémáira.

A lap kiemelte még, hogy a tankötelezettséget valamilyen végzettség megszerzéséhez kötné a kormány. A Szakképzés 4.0 javaslatcsomag szerinti elképzelés az, hogy a szakképzésben tanulóknak legalább egy részszakképesítés megszerzése legyen alapkövetelmény, e nélkül nem tekinthetnék teljesítettnek a tankötelezettségüket. A leszakadóknak ehhez nyújtana segítséget az orientációs évfolyam vagy az akár hat hónap alatt is elvégezhető műhelyiskola.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.