Aranyérmet szereztek a magyar diákok a 30. Nemzetközi Biológia Diákolimpián

Mind a négy magyar induló aranyérmet szerzett a 30. Nemzetközi Biológia Diákolimpián (IBO - International Biology Olympiad) Szegeden - tájékoztatták a szervezők vasárnap az MTI-t.

  • MTI

A közlemény szerint a magyar csapata résztvevő 73 ország között, Kína mögött, a második legeredményesebb országnak bizonyult.

A négy aranyérmes diák három hazai iskolát képviselt: Búzafalvi Dénes és Vizkeleti Péter az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolába jártak, Kozma Csaba a Bonyhádi Evangélikus Gimnáziumban, míg Hunyadi Marcell Dávid a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban érettségizett idén. A magyar csapat vezetője Erős-Honti Zsolt (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) volt.

A versenyen a nemzetközi zsűri döntése alapján 31 arany-, 55 ezüst- és 87 bronzérmet, továbbá 30 dicséretet osztottak ki. Az abszolút első és második helyet kínai, míg a harmadikat egy, az Amerikai Egyesült államokból érkező versenyző szerezte meg. A tudományos megmérettetésen 73 ország 285 középiskolás diákja indult.

Az IBO a legrangosabb nemzetközi biológiaverseny a világon. A megmérettetésen az országok négyfős, középiskolai jogviszonnyal rendelkező nappali tagozatos, húszévesnél fiatalabb diákokból álló csapatokkal indulhatnak. A csapat tagjai önállóan versenyeznek, azaz csak egyéni eredményt hirdetnek.

Az elméleti feladatok mellett ebben az évben újításként jelent meg a gyakorlati feladatok között a neurobiológia, az alternatív biológiai alapú energiaforrások témaköre, illetve a bioinformatika. Az egyik fordulóban két egyenként háromórás tesztet írtak a résztvevők, egy másik napon pedig gyakorlati feladatokat oldottak meg több mint tíz órán keresztül. A feladatokat mindenki anyanyelvén kapta meg, a fordítás az egyeztetett angol szöveg alapján a versenynapokat megelőző éjszaka történt.

Magyar diákok 2010 óta vesznek részt a Nemzetközi Biológia Diákolimpián. A következő versenyt Japán rendezi Nagaszakiban, 2020. július 3-11. között.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.