Az Európai Unió országai között Magyarország már a hatodik helyen áll a korai iskolaelhagyók számának tekintetében – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég megjelent, Magyarország 2018 című kiadványából.
A 2010-ben elfogadott Európa 2020 stratégiai program egyik célkitűzése a korai iskolaelhagyók arányának uniós szinten 10%-ra történő csökkentése, ezt a számot Magyarország is vállalta.
Ki számít korai iskolaelhagyónak?
Korai iskolaelhagyónak azok számítanak, akik a 18-24 évesen legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki az oktatási rendszerből.
Arányuk Magyarországon 2018-ban az uniós átlagnál (10,6%) magasabb, 12,5% volt, ami a hatodik legmagasabb arány az unió tagállamai között. A mutató értéke 2010-hez képest 1,7 százalékponttal emelkedett, miközben az uniós átlag 3,3 százalékponttal csökkent - írja a Központi Statisztikai Hivatal felmérése. A 18-24 évesek száma valamivel több mint 759 ezer főt tett ki a KSH januári adatai szerint, közülük majdnem 95 ezren számítanak korai iskolaelhagyónak - írja a Népszava.
A felmérésből az is kiderül, hogy a leszakadók aránya hazánkban a nőknél (12,3%) alacsonyabb volt, mint a férfiak esetében (12,6%).
Rengeteg diákot veszélyeztet lemorzsolódás, a szakközépiskolákban a legnagyobb a baj
Minden harmadik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - derül ki az Oktatási Hivatal friss, a 2018/2019-es tanév első félévére vonatkozó adataiból.
Az okok összetettek - írja az oldal - társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, nemi és családi tényezők is befolyásolhatják a jelenséget. De a romló statisztikai adatokban nagy szerepet játszik az is, hogy a tankötelezettség korhatárát 2012 szeptemberétől 18-ról 16 évre csökkentette a kormány.
A teljes népesség iskolai végzettségét tekintve sincs sok dicsekednivalónk: a többi visegrádi országhoz (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) viszonyítva hazánkban a legmagasabb (15,1 százalék) az alacsony végzettségűek aránya, s nálunk a legalacsonyabb (59,8 százalék) azok aránya, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők (25,1 százalék) tekintetében már megelőzzük Csehországot és Szlovákiát, de az uniós átlagtól még mindig 7,2 százalékponttal maradunk el - írják.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
