Törvénymódosítás: lehet, hogy a Waldorf-iskolák ugyanúgy működhetnek tovább?

A héten kiderül, hogy a köznevelési törvénymódosítás pontosan hogyan érinti a Waldorf-iskolákat.

  • Eduline

Bár a köznevelési törvény módosítását megszavazták, a pontos egyeztetések még nem zárultak le, így például még az sem dőlt el, hogy a jogszabály változása pontosan hogyan befolyásolja majd a Waldorf-iskolák életét. Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője tegnap a Klubrádióban azt mondta: a héten lesz egy találkozójuk az oktatási államtitkársággal, amelynek célja, hogy megpróbálják értelmezni a köznevelési törvény által meghatározott keretrendszert - vagyis azt, hogy a módosítási javaslat pontosan milyen változással jár, ha jár majd a Waldorf-oktatásban.

Azt már biztosan lehet tudni - mivel a törvénybe nem került bele az osztályozás kötelezettsége - a Waldorf-iskolákban továbbra sem lesz kötelező jegyeket adni, maradhat a diákok iskolai teljesítményének, fejlődésének szöveges értékelése. Azonban az a módosítás, miszerint az oktatási miniszter által kiadott központi kerettantervtől maximum 30 százalékban térhetnek el az intézmények, kérdéseket vet fel a Waldorf-iskolák esetében.

Az ügyvezető szerint a változás nagyon súlyosan érintheti a Waldorf-iskolákat abban az esetben, ha mindez kiterjed az epochális rendszer működésére is. A Waldorf-iskolákban nem 45 perces tanórák vannak, hanem blokkokban történik az oktatás - ezt eddig semmilyen módon nem szabályozták. Ami a százalékot illeti pedig, a szövetség számításai szerint jelenleg huszonvalahány százalékban térhetnek el a mostani kerettantervtől. Ez tehát - a saját számításaik szerint - belefér a módosított, 30 százalékos szabályba. Kérdés, hogy a törvénymódosítás mögött milyen tantárgyi struktúrák, értelmezések vannak, ennek járnak utána a héten. Szabó Zoltán hozzátette, egyelőre bizakodóak.

Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: mi változik ezután?

Múlt hét pénteken megszavazták a köznevelési törvény módosító javaslatát. A változás az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását is érinti. Összegyűjtöttük a változásokat.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.