A héten kiderül, hogy a köznevelési törvénymódosítás pontosan hogyan érinti a Waldorf-iskolákat.
Bár a köznevelési törvény módosítását megszavazták, a pontos egyeztetések még nem zárultak le, így például még az sem dőlt el, hogy a jogszabály változása pontosan hogyan befolyásolja majd a Waldorf-iskolák életét. Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője tegnap a Klubrádióban azt mondta: a héten lesz egy találkozójuk az oktatási államtitkársággal, amelynek célja, hogy megpróbálják értelmezni a köznevelési törvény által meghatározott keretrendszert - vagyis azt, hogy a módosítási javaslat pontosan milyen változással jár, ha jár majd a Waldorf-oktatásban.
Azt már biztosan lehet tudni - mivel a törvénybe nem került bele az osztályozás kötelezettsége - a Waldorf-iskolákban továbbra sem lesz kötelező jegyeket adni, maradhat a diákok iskolai teljesítményének, fejlődésének szöveges értékelése. Azonban az a módosítás, miszerint az oktatási miniszter által kiadott központi kerettantervtől maximum 30 százalékban térhetnek el az intézmények, kérdéseket vet fel a Waldorf-iskolák esetében.
Az ügyvezető szerint a változás nagyon súlyosan érintheti a Waldorf-iskolákat abban az esetben, ha mindez kiterjed az epochális rendszer működésére is. A Waldorf-iskolákban nem 45 perces tanórák vannak, hanem blokkokban történik az oktatás - ezt eddig semmilyen módon nem szabályozták. Ami a százalékot illeti pedig, a szövetség számításai szerint jelenleg huszonvalahány százalékban térhetnek el a mostani kerettantervtől. Ez tehát - a saját számításaik szerint - belefér a módosított, 30 százalékos szabályba. Kérdés, hogy a törvénymódosítás mögött milyen tantárgyi struktúrák, értelmezések vannak, ennek járnak utána a héten. Szabó Zoltán hozzátette, egyelőre bizakodóak.
Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: mi változik ezután?
Múlt hét pénteken megszavazták a köznevelési törvény módosító javaslatát. A változás az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását is érinti. Összegyűjtöttük a változásokat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
