Egységes, átlátható rendszer kialakítása a célja a köznevelési törvény módosításának, a szülői jogok nem csorbulnak - mondta Bódis József oktatásért felelős államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden.
Az Országgyűlés pénteken módosította a köznevelési törvényt, ennek részeként az óvodába járási kötelezettség alól nem a gyermek ötödik, hanem csak negyedik életévéig lehet felmentést kérni. Bódis József ezzel kapcsolatban azt mondta: a gyermekek óvodába járása három éves kortól kötelező, de sok jelzést kaptak arról, hogy a felmentési lehetőségeket "elég puhán kezelték bizonyos területeken".
Úgy gondoljuk, a kisgyermek fejlődésnek nagyon fontos szakasza az óvodáskor. Az új szabályozás célja, hogy minél több kisgyermek élvezhesse óvodai környezet előnyeit - mondta.
Az államtitkár hangsúlyozta: a szülői jogok továbbra is megmaradnak, mert ha a szülő úgy ítéli meg, hogy korai lenne háromévesen óvodába vinni a gyermeket, egy év halasztást kérhet. A halasztásról a tervek szerint a kormányhivatal dönt, az elbírálás pedig egységesebb lesz. Az új szabályozás 2020. január 1-jével lép életbe.
Bódis József szólt az iskolakezdésre vonatkozó szabály módosításáról is. Felidézte: a törvény kimondja, hogy a hat évet betöltő gyermekeknél kötelező az iskoláztatás, de itt is megmarad a lehetősége a szülőnek, hogy indokolt esetben egy év felmentést kérhessen. A felmentést eddig a területileg illetékes intézményvezető adhatta, a jövőben az Oktatási Hivatal bírálja el a kérelmeket.
Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: mi változik ezután?
Múlt hét pénteken megszavazták a köznevelési törvény módosító javaslatát. A változás az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását is érinti. Összegyűjtöttük a változásokat.
Nem a szigorítás a lényeg, hanem az egyforma módszertan - jelentette ki az államtitkár, kiemelve, hogy eddig "ahány iskola, annyiféle szokás volt", amely visszásságokra adott alkalmat. Itt sem csorbul senkinek a joga, de egységes, átlátható rendszer lesz - mondta.
Az államtitkár az M1 aktuális csatornán többi között arról beszélt, hogy megszűnik a magántanulói jogviszony, amelyet az egyéni munkarend vált fel. Emlékeztetett: a magántanulói jogviszonyról korábban az intézményvezetők dönthettek.
Az új szabályozás egységesíti az egyéni munkarend feltételeit - mondta, hozzátéve, a szülők továbbra is kérhetik az egyéni munkarendet, és az Oktatási Hivatal dönt a kérelem jogosságáról.
Bódis József szólt arról is, hogy a köznevelési törvény módosítása érintette az alternatív iskolák kerettanterveit is, az alternatív iskola tantárgyi struktúrájának 70 százalékban meg kell egyeznie a Nemzeti alaptanterv kerettantervi struktúrájával. A változtatás oknak azt nevezte, hogy a tanulók komolyabb esélyt kapjanak a továbbtanuláshoz, és az iskolaváltásokkal se legyenek problémák.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
