A héten kiderül, hogy a köznevelési törvénymódosítás pontosan hogyan érinti a Waldorf-iskolákat.
Bár a köznevelési törvény módosítását megszavazták, a pontos egyeztetések még nem zárultak le, így például még az sem dőlt el, hogy a jogszabály változása pontosan hogyan befolyásolja majd a Waldorf-iskolák életét. Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője tegnap a Klubrádióban azt mondta: a héten lesz egy találkozójuk az oktatási államtitkársággal, amelynek célja, hogy megpróbálják értelmezni a köznevelési törvény által meghatározott keretrendszert - vagyis azt, hogy a módosítási javaslat pontosan milyen változással jár, ha jár majd a Waldorf-oktatásban.
Azt már biztosan lehet tudni - mivel a törvénybe nem került bele az osztályozás kötelezettsége - a Waldorf-iskolákban továbbra sem lesz kötelező jegyeket adni, maradhat a diákok iskolai teljesítményének, fejlődésének szöveges értékelése. Azonban az a módosítás, miszerint az oktatási miniszter által kiadott központi kerettantervtől maximum 30 százalékban térhetnek el az intézmények, kérdéseket vet fel a Waldorf-iskolák esetében.
Az ügyvezető szerint a változás nagyon súlyosan érintheti a Waldorf-iskolákat abban az esetben, ha mindez kiterjed az epochális rendszer működésére is. A Waldorf-iskolákban nem 45 perces tanórák vannak, hanem blokkokban történik az oktatás - ezt eddig semmilyen módon nem szabályozták. Ami a százalékot illeti pedig, a szövetség számításai szerint jelenleg huszonvalahány százalékban térhetnek el a mostani kerettantervtől. Ez tehát - a saját számításaik szerint - belefér a módosított, 30 százalékos szabályba. Kérdés, hogy a törvénymódosítás mögött milyen tantárgyi struktúrák, értelmezések vannak, ennek járnak utána a héten. Szabó Zoltán hozzátette, egyelőre bizakodóak.
Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: mi változik ezután?
Múlt hét pénteken megszavazták a köznevelési törvény módosító javaslatát. A változás az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását is érinti. Összegyűjtöttük a változásokat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
