A héten kiderül, hogy a köznevelési törvénymódosítás pontosan hogyan érinti a Waldorf-iskolákat.
Bár a köznevelési törvény módosítását megszavazták, a pontos egyeztetések még nem zárultak le, így például még az sem dőlt el, hogy a jogszabály változása pontosan hogyan befolyásolja majd a Waldorf-iskolák életét. Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője tegnap a Klubrádióban azt mondta: a héten lesz egy találkozójuk az oktatási államtitkársággal, amelynek célja, hogy megpróbálják értelmezni a köznevelési törvény által meghatározott keretrendszert - vagyis azt, hogy a módosítási javaslat pontosan milyen változással jár, ha jár majd a Waldorf-oktatásban.
Azt már biztosan lehet tudni - mivel a törvénybe nem került bele az osztályozás kötelezettsége - a Waldorf-iskolákban továbbra sem lesz kötelező jegyeket adni, maradhat a diákok iskolai teljesítményének, fejlődésének szöveges értékelése. Azonban az a módosítás, miszerint az oktatási miniszter által kiadott központi kerettantervtől maximum 30 százalékban térhetnek el az intézmények, kérdéseket vet fel a Waldorf-iskolák esetében.
Az ügyvezető szerint a változás nagyon súlyosan érintheti a Waldorf-iskolákat abban az esetben, ha mindez kiterjed az epochális rendszer működésére is. A Waldorf-iskolákban nem 45 perces tanórák vannak, hanem blokkokban történik az oktatás - ezt eddig semmilyen módon nem szabályozták. Ami a százalékot illeti pedig, a szövetség számításai szerint jelenleg huszonvalahány százalékban térhetnek el a mostani kerettantervtől. Ez tehát - a saját számításaik szerint - belefér a módosított, 30 százalékos szabályba. Kérdés, hogy a törvénymódosítás mögött milyen tantárgyi struktúrák, értelmezések vannak, ennek járnak utána a héten. Szabó Zoltán hozzátette, egyelőre bizakodóak.
Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: mi változik ezután?
Múlt hét pénteken megszavazták a köznevelési törvény módosító javaslatát. A változás az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását is érinti. Összegyűjtöttük a változásokat.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
