Áder Jánoshoz fordulnak civil szervezetek, miután az Országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Arra kérik a köztársasági elnököt, hogy éljen az Alaptörvényben foglalt jogával, és a törvényt küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolásra.
A Szülői Hang Közösség közleményében az áll: szerintük a törvény sérti a normavilágosság követelményét, ugyanis nincs tekintettel azon tanulókra, akiknek a számára az igazgató olyan módon engedélyezte a tankötelezettség magántanulóként való teljesítését, hogy ezen engedély hatálya kiterjed legalább a 2019/20-as tanévre. „A törvény ezzel tanulók ezreit hozhatja bizonytalan helyzetbe néhány hét múlva azzal, hogy a státuszukról nem rendelkezik egyértelműen” – írják.
Hozzáteszik: a törvény nem biztosít kellő felkészülési időt. „Így például a fejlesztő pedagógiai ellátás a törvény kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba; az alternatív kerettantervek jóváhagyásának szempontjait úgy egészülnek ki, hogy már a törvény kihirdetésétől számított 8. napon alkalmazni kell, még a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra is; és már szeptember 1-jétől a magántanulóság helyébe lép az egyéni munkarend intézménye, holott jelenleg még az sem ismert, hogy mely szerv lesz kijelölve az ezzel kapcsolatos rendelkezésekre” – olvasható a közleményben.
Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: egyetlen ponton változtattak
Az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását érinti a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása, amelyet másfél hetes halasztás után pénteken fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.
Kiemelik: a törvénymódosítást nem előzte meg szakmai egyeztetés; miközben a módosítások gyermekek, tanárok, szülők millióit érintik. A törvénymódosítás ellen több mint 40 civil szervezet és a teljes ellenzék tiltakozott.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
