Rétvári Bence: a pályakezdő pedagógusok száma magasabb, mint a nyugdíjba vonulóké

Az elmúlt években kétszer annyi pedagógus kezdte meg a pályát, mint ahányan nyugdíjba mentek – válaszolt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára Tordai Bence képviselő írásbeli kérdésére.

  • Eduline

A Magyar Nemzet azt írja, az Emmi államtitkára által közzétett adatok alapján 2016-ban 3345-en, 2017-ben pedig 2234-en mentek nyugdíjba, ugyanakkor ebben a két évben 5598 és 6324 frissen végzett pedagógus állt munkába.

Rétvári Bence hozzátette: a következő években is biztosan alacsonyabb lesz a nyugdíjba vonulók száma, mint a pályakezdőké.

OECD: elöregedett a tanári szakma, de a magyar pedagógusok felkészültebbek az átlagnál

Nemzetközi összehasonlításban kevesebbet fegyelmeznek, sokat gyakoroltatnak és felkészültebbnek érzik magukat az átlagnál a magyar pedagógusok. A kiscsoportos és projektalapú feladatmegoldás ugyanakkor itthon még kevésbé jellemző - derül ki az OECD tanítási módszereket vizsgáló legújabb felméréséből, amelyet a hétfői Magyar Nemzet ismertet.

Jelezte azt is, hogy 2010 óta már közel 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályát választók száma, 2018-ban összesen 9854 hallgatót vettek fel erre a területre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.