Idén szeptemberben indul a Budapest School első középiskolája: mit és hogyan tanítanak?

Szeptemberben indul a Budapest School első gimnáziuma, ahol nem a felvételi pontszám és a jegyek számítanak a bekerülésnél. A szülőknek azonban nem keveset kell fizetniük a rendhagyó oktatásért.

  • Eduline

Az iskolát idén 50 fővel tervezik elindítani, a hozzájuk elegendő tanárral. Jelenleg körülbelül 35 gyereket vettek fel 120-130 jelentkezőből - mondta el a Pénzcentrumnak Babocsay Ádám, az iskola marketing- és stratégiai vezetője.

Az iskola egy olyan hatosztályos gimnázium lesz, ahol a 12-14 évesek mind együtt lesznek. "Persze a fiatalabbak később végeznek majd, de mi hiszünk abban, hogy ez a fajta közös tanulás nagyban elősegíti a diákok fejlődését" - emelte ki Babocsay Ádám.

Jövő szeptemberben indul a Budapest School középiskolája

2019 szeptemberében elindul a Budapest School középiskolája, a diákok idejük közel felében az érettségihez köthető tárgyakkal, tudományterületekkel töltik az idejüket, másik felében a saját érdeklődésük alapján választott műhelyekben dolgoznak, tanulnak, alkotnak.

Mennyi a tandíj?

Egy diák után a középiskolában 130 000 forintot kell fizetni havonta, plusz az étkezési hozzájárulás, ami együtt 155 ezer forintra jön ki - mondta el az iskola stratégiai vezetője. Ez az összeg ­­- 50 diákkal számolva - elég a működésünkre, az épület fenntartására, a tanárok fizetésére,és minden egyéb másra.

Azonban ez nincs kőbe vésve - teszi hozzá Babocsay Ádám - ,ha a családok 66 százaléka ebben a sávban ajánlja fel az összeget, és nagyjából 17-17 százalék az, aki sokkal többet vagy sokkal kevesebbet kínál, akkor is kijön a fenntartásra tervezett összeg.

Így működik a Budapest School: nincsenek hagyományos dolgozatok, minden diáknak saját mentora van

2015-ben két 15 fős csoporttal indultak egy-egy lakással egy óvodapedagógussal és egy tanítóval. Mára majdnem háromszáz fős intézményként működnek, tizenkét évfolyammal, ősztől tizenegy helyszínen - mondta a Magyar Nemzetnek Halácsy Péter, a Budapest School társalapítója, a fenntartó nonprofit szervezet ügyvezetője.

A tervek szerint tehát, ha valaki 130 ezer felett ígér, a különbözetet automatikusan átteszik egy olyan gyerekre, akinek a családja kevesebbet tud fizetni. "Ha bejön például egy 200-as ajánlat, akkor megnézzük, hogy befér-e még egy 80 000-et ígérő család" - mondta el Babocsay Ádám. A lényeg, hogy 50 gyerekkel meglegyen az az átlag bevétel, amiből működtetni tudják az iskolát. A fent leírt támogatói tandíjfizetési rendszerről a jelentkezők szülei is tudnak, így vannak olyan családok, akik szándékosan ajánlanak többet, hogy másoknak segíteni tudjanak - tette hozzá.

"Nem nézzük a pontszámokat és a jegyeket"

Az iskolában a felvételi eljárás is rendhagyó, ugyanis nem a felvételi jegyek és pontszámok döntenek. A cél az, hogy jobban megismerjék a jelentkezőket. Ezért azt találták ki, hogy először mindenki csináljon projektfeladatot abban a témában, amit szeret. A diákoknak felvételi előtt ki kell tölteniük egy nyomtatványt, amelyben megjelölhetik, hogy mi érdekli őket, és ezzel kapcsolatban kapnak majd néhány projektötletet.

A szokatlannak tűnő módszerekkel a gimnáziumban arra szeretnék helyezni a hangsúlyt, hogy a diákok tudjanak információt keresni, együtt dolgozni másokkal, utánanézni dolgoknak. "Fenntartjuk benük azt a tüzet, ami ahhoz kell, hogy megismerjenek dolgokat, hogy a rendszer ne ölje ki belőlük azt, hogy akarjanak tanulni - mondta el Babocsay Ádám.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.