Számos ponton változhat a köznevelési törvény, ha az Országgyűlés is rábólint a módosító csomagra, amelyet a kormány nyújtott be hétfőn. Összegyűjtöttük a legfontosabb - várható - változásokat.
Megszűnhet a magántanulói státusz
„Mivel össztársadalmi érdek az, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek, a javaslat kivezeti a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a jövőben egyéni munkarendet kérhetnek a 2020/21-es tanévtől, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös” – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményében.
A legfontosabb változás, hogy a jövőben nem az iskolaigazgatók, hanem egy állami szerv fogja engedélyezni az egyéni munkarendet. A változás érintheti a tanulócsoportok működését, az ilyen formában tanuló diákok hivatalosan ugyanis magántanulók. Az Index szerint emellett a változás jelentheti annak a káros gyakorlatnak a megszüntetését is, hogy az igazgatók egy része a problémás, nehezen kezelhető gyerekeket a magántanulói státusz használatával „vették ki” az osztályközösségekből.
Természettudományi mérés jöhet
Azt már a Magyar Nemzet vette észre a köznevelési törvény módosító csomagjában, hogy 2021-től a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán kötelező pedagógiai méréseket a szövegértési és matematikai eszköztudáson kívül 2021-től a természettudományokra is ki fogják terjeszteni.
Lazíthatnak a tanárok foglalkoztatási szabályain
A Népszava azt írja, a módosító csomagban van egy olyan javaslat, amely a diplomájukat kiváltani nem tudó pedagógushallgatókat segíti munkához: gyakornoki besorolással taníthatnak az olyan tanárok, akiket már csak a nyelvvizsga hiánya választ el a diploma megszerzésétől. Az így felvett tanárokat a gyakornoki idő határáig tudják foglalkoztatni, ha addig sem szerzik meg a nyelvvizsgákat, akkor munkaviszonyuk véget ér. A diploma nélkül dolgozó személyt „az általa betöltött pedagógus-munkakörhöz előírt, megszerzendő végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni” - vagyis diplomás besorolást és bért kap.
Fontos változás az is, hogy az óraadó tanárok nem heti 10, hanem 14 órában taníthatnának – ez a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatására is hatással lesz.
Tanárhiány van: többet taníthatnának az óraadó pedagógusok
„Az óraadók megbízási szerződés alapján a jövőben heti tíz óra helyett akár tizennégy órát is tarthatnának" - sok más mellett ezt is tartalmazza a köznevelési törvény módosító javaslata, amelyet a kormány hétfőn nyújtott be az Országgyűlésnek.
Az intézményvezetők bérét plusz juttatással egészítenék ki, ha az Országgyűlés is rábólint a törvénymódosításra – erről már Bódis József oktatási államtitkár pénteken. Ugyanakkor az iskolaigazgatók kinevezése előtt nem kellene kikérni a tantestület, a szülői közösség véleményét.
A pedagógusok céljuttatást kaphatnak - írja a Magyar Nemzet - célhoz köthető, a munkakörbe nem tartozó, az általános munkaterhet jelentősen meghaladó pluszfeladatokért a pedagógus az illetményén felül pluszpénzt kap. Jelzik azonban: a helyettesítés nem tartozik ebben a körbe.
Folytatódik a tankönyvellátás átalakítása
2020 szeptemberétől minden általános és középiskolás ingyen kapja majd a tankönyveket – ez derül ki a köznevelési jogszabályok tervezett módosításából. A tankönyvellátásról szóló előírásokat a köznevelési törvényben rögzítik ezentúl.
Szöveges értékelés: új szabályok
A javaslat alapján a jövőben nem kellene a miniszteri engedély a szöveges értékeléshez, tehát erre az intézmény saját döntése alapján is lesz lehetőség, ugyanakkor kötelezővé teszi, hogy a félévi és az év végi teljesítményt osztályzattal is kell minősíteni.
Óvoda: csak négyéves korig lehetne felmentést kérni
A Magyar Nemzet azt írja, a javaslat alapján a hároméves kortól kötelező óvodába járás alól csak négyéves korig kaphatnának felmentést azok a gyerekek, akiknek a szüleik ezt kérelmezik.
Fejlesztő foglalkozások a tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő diákoknak
"Az általános iskola és a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-háromfős foglalkozásokat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára szervezett fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a tanuló tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató munka szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű pedagógus, készségfejlesztését pedig fejlesztő pedagógus végzi. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egyegy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett" - olvasható a javaslatban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
