Számos ponton változhat a köznevelési törvény, ha az Országgyűlés is rábólint a módosító csomagra, amelyet a kormány nyújtott be hétfőn. Összegyűjtöttük a legfontosabb - várható - változásokat.
Megszűnhet a magántanulói státusz
„Mivel össztársadalmi érdek az, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek, a javaslat kivezeti a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a jövőben egyéni munkarendet kérhetnek a 2020/21-es tanévtől, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös” – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményében.
A legfontosabb változás, hogy a jövőben nem az iskolaigazgatók, hanem egy állami szerv fogja engedélyezni az egyéni munkarendet. A változás érintheti a tanulócsoportok működését, az ilyen formában tanuló diákok hivatalosan ugyanis magántanulók. Az Index szerint emellett a változás jelentheti annak a káros gyakorlatnak a megszüntetését is, hogy az igazgatók egy része a problémás, nehezen kezelhető gyerekeket a magántanulói státusz használatával „vették ki” az osztályközösségekből.
Természettudományi mérés jöhet
Azt már a Magyar Nemzet vette észre a köznevelési törvény módosító csomagjában, hogy 2021-től a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán kötelező pedagógiai méréseket a szövegértési és matematikai eszköztudáson kívül 2021-től a természettudományokra is ki fogják terjeszteni.
Lazíthatnak a tanárok foglalkoztatási szabályain
A Népszava azt írja, a módosító csomagban van egy olyan javaslat, amely a diplomájukat kiváltani nem tudó pedagógushallgatókat segíti munkához: gyakornoki besorolással taníthatnak az olyan tanárok, akiket már csak a nyelvvizsga hiánya választ el a diploma megszerzésétől. Az így felvett tanárokat a gyakornoki idő határáig tudják foglalkoztatni, ha addig sem szerzik meg a nyelvvizsgákat, akkor munkaviszonyuk véget ér. A diploma nélkül dolgozó személyt „az általa betöltött pedagógus-munkakörhöz előírt, megszerzendő végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni” - vagyis diplomás besorolást és bért kap.
Fontos változás az is, hogy az óraadó tanárok nem heti 10, hanem 14 órában taníthatnának – ez a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatására is hatással lesz.
Tanárhiány van: többet taníthatnának az óraadó pedagógusok
„Az óraadók megbízási szerződés alapján a jövőben heti tíz óra helyett akár tizennégy órát is tarthatnának" - sok más mellett ezt is tartalmazza a köznevelési törvény módosító javaslata, amelyet a kormány hétfőn nyújtott be az Országgyűlésnek.
Az intézményvezetők bérét plusz juttatással egészítenék ki, ha az Országgyűlés is rábólint a törvénymódosításra – erről már Bódis József oktatási államtitkár pénteken. Ugyanakkor az iskolaigazgatók kinevezése előtt nem kellene kikérni a tantestület, a szülői közösség véleményét.
A pedagógusok céljuttatást kaphatnak - írja a Magyar Nemzet - célhoz köthető, a munkakörbe nem tartozó, az általános munkaterhet jelentősen meghaladó pluszfeladatokért a pedagógus az illetményén felül pluszpénzt kap. Jelzik azonban: a helyettesítés nem tartozik ebben a körbe.
Folytatódik a tankönyvellátás átalakítása
2020 szeptemberétől minden általános és középiskolás ingyen kapja majd a tankönyveket – ez derül ki a köznevelési jogszabályok tervezett módosításából. A tankönyvellátásról szóló előírásokat a köznevelési törvényben rögzítik ezentúl.
Szöveges értékelés: új szabályok
A javaslat alapján a jövőben nem kellene a miniszteri engedély a szöveges értékeléshez, tehát erre az intézmény saját döntése alapján is lesz lehetőség, ugyanakkor kötelezővé teszi, hogy a félévi és az év végi teljesítményt osztályzattal is kell minősíteni.
Óvoda: csak négyéves korig lehetne felmentést kérni
A Magyar Nemzet azt írja, a javaslat alapján a hároméves kortól kötelező óvodába járás alól csak négyéves korig kaphatnának felmentést azok a gyerekek, akiknek a szüleik ezt kérelmezik.
Fejlesztő foglalkozások a tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő diákoknak
"Az általános iskola és a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-háromfős foglalkozásokat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára szervezett fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a tanuló tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató munka szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű pedagógus, készségfejlesztését pedig fejlesztő pedagógus végzi. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egyegy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett" - olvasható a javaslatban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
