Újabb változások jönnek az oktatásban: soroljuk a legfontosabb módosításokat

Számos ponton változhat a köznevelési törvény, ha az Országgyűlés is rábólint a módosító csomagra, amelyet a kormány nyújtott be hétfőn. Összegyűjtöttük a legfontosabb - várható - változásokat.

  • Eduline

 Megszűnhet a magántanulói státusz

„Mivel össztársadalmi érdek az, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek, a javaslat kivezeti a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a jövőben egyéni munkarendet kérhetnek a 2020/21-es tanévtől, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös” – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményében.

A legfontosabb változás, hogy a jövőben nem az iskolaigazgatók, hanem egy állami szerv fogja engedélyezni az egyéni munkarendet. A változás érintheti a tanulócsoportok működését, az ilyen formában tanuló diákok hivatalosan ugyanis magántanulók. Az Index szerint emellett a változás jelentheti annak a káros gyakorlatnak a megszüntetését is, hogy az igazgatók egy része a problémás, nehezen kezelhető gyerekeket a magántanulói státusz használatával „vették ki” az osztályközösségekből.

Természettudományi mérés jöhet

Azt már a Magyar Nemzet vette észre a köznevelési törvény módosító csomagjában, hogy 2021-től a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán kötelező pedagógiai méréseket a szövegértési és matematikai eszköztudáson kívül 2021-től a természettudományokra is ki fogják terjeszteni.

Lazíthatnak a tanárok foglalkoztatási szabályain

A Népszava azt írja, a módosító csomagban van egy olyan javaslat, amely a diplomájukat kiváltani nem tudó pedagógushallgatókat segíti munkához: gyakornoki besorolással taníthatnak az olyan tanárok, akiket már csak a nyelvvizsga hiánya választ el a diploma megszerzésétől. Az így felvett tanárokat a gyakornoki idő határáig tudják foglalkoztatni, ha addig sem szerzik meg a nyelvvizsgákat, akkor munkaviszonyuk véget ér. A diploma nélkül dolgozó személyt „az általa betöltött pedagógus-munkakörhöz előírt, megszerzendő végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni” - vagyis diplomás besorolást és bért kap.

Fontos változás az is, hogy az óraadó tanárok nem heti 10, hanem 14 órában taníthatnának – ez a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatására is hatással lesz.

Tanárhiány van: többet taníthatnának az óraadó pedagógusok

„Az óraadók megbízási szerződés alapján a jövőben heti tíz óra helyett akár tizennégy órát is tarthatnának" - sok más mellett ezt is tartalmazza a köznevelési törvény módosító javaslata, amelyet a kormány hétfőn nyújtott be az Országgyűlésnek.

Az intézményvezetők bérét plusz juttatással egészítenék ki, ha az Országgyűlés is rábólint a törvénymódosításra – erről már Bódis József oktatási államtitkár pénteken. Ugyanakkor az iskolaigazgatók kinevezése előtt nem kellene kikérni a tantestület, a szülői közösség véleményét.

A pedagógusok céljuttatást kaphatnak - írja a Magyar Nemzet - célhoz köthető, a munkakörbe nem tartozó, az általános munkaterhet jelentősen meghaladó pluszfeladatokért a pedagógus az illetményén felül pluszpénzt kap. Jelzik azonban: a helyettesítés nem tartozik ebben a körbe.

Folytatódik a tankönyvellátás átalakítása

2020 szeptemberétől minden általános és középiskolás ingyen kapja majd a tankönyveket – ez derül ki a köznevelési jogszabályok tervezett módosításából. A tankönyvellátásról szóló előírásokat a köznevelési törvényben rögzítik ezentúl.

Szöveges értékelés: új szabályok

A javaslat alapján a jövőben nem kellene a miniszteri engedély a szöveges értékeléshez, tehát erre az intézmény saját döntése alapján is lesz lehetőség, ugyanakkor kötelezővé teszi, hogy a félévi és az év végi teljesítményt osztályzattal is kell minősíteni.

Óvoda: csak négyéves korig lehetne felmentést kérni

A Magyar Nemzet azt írja, a javaslat alapján a hároméves kortól kötelező óvodába járás alól csak négyéves korig kaphatnának felmentést azok a gyerekek, akiknek a szüleik ezt kérelmezik.

Fejlesztő foglalkozások a tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő diákoknak

"Az általános iskola és a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-háromfős foglalkozásokat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára szervezett fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a tanuló tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató munka szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű pedagógus, készségfejlesztését pedig fejlesztő pedagógus végzi. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egyegy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett" - olvasható a javaslatban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!