Juttatásokkal toldanák meg az iskolaigazgatók fizetését

Az iskolaigazgatói bérek juttatásokkal való kiegészítése is megtörténhet, ha az Országgyűlés elfogadja a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerdán benyújtott módosítását - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken.

  • MTI

Bódis József hozzátette: többek között ezzel szeretnék elérni, hogy vonzóbbá váljon az intézményvezetői pálya.

A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb anyagi megbecsülése mellett 2020-ban az idegen nyelvű képzésekre is jelentős források jutnak majd. Ennek részeként minden 9. és 11. osztályos tanuló kétszer 2 hetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt nyaranta - emlékeztetett. 

Újabb változások jönnek az oktatásban: soroljuk a legfontosabb módosításokat

Számos ponton változhat a köznevelési törvény, ha az Országgyűlés is rábólint a módosító csomagra, amelyet a kormány nyújtott be hétfőn. Összegyűjtöttük a legfontosabb - várható - változásokat.

Hangsúlyozta: a magyar oktatásban intenzív infrastrukturális fejlesztések zajlanak, 800 helyszínen 276 milliárd forintos háttérrel iskola-, tanterem-, uszoda- és tornaterem-fejlesztések valósultak meg az elmúlt két évben. 

Az államtitkár kitért arra is, hogy a nemzetközi felmérésekben általában rosszul szerepel a magyar oktatás, és bár az OECD 2016-os felmérése szerint Magyarország elmarad az átlagtól az eszközökkel való ellátottság tekintetében, mégis az átlagnál jobbra értékelték a magyar diákok teljesítményét a digitális készségek terén. A magyar oktatásban az elmúlt két évben javult az eszközellátottság, a kormány 26 milliárd forinttal támogatta azt a rendszert, ami a gyors internet kiépítését és új információtechnikai eszközök beszerzését segítette - fűzte hozzá Bódis József.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.