Megszűnhet a magántanulói státusz a 2020/2021-es tanévtől, egyéni munkarendet kérhetnek a szülők

Kivezetnék a magántanulói jogviszonyt, az érintett diákok a 2020/2021-es tanévtől egyéni munkarendet kérhetnek - ez áll a köznevelési törvény módosításáról szóló javaslatban.

  • Eduline

„Mivel össztársadalmi érdek az, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek, a javaslat kivezeti a magántanulói jogviszonyt, helyette az érintettek a jövőben egyéni munkarendet kérhetnek a 2020/21-es tanévtől, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös” – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményében.

A köznevelési törvény módosító javaslatát hétfőn nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. A javaslatban az áll, „a tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető”.

Kiemelik: az egyéni tanrendet a szülő kérelmezheti a tanévet megelőző június 15-ig, ezt követően csak akkor lehet kérelmet benyújtani – tanévenként egy alkalommal -, ha „a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Törvényben meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.”

Újabb változások jönnek, így változtatnának a köznevelési törvényen

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán az MTI-vel. Itt vannak a legfontosabb változások.

A tervezetből az is kiderül, hogy „az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot. Az eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról”.

Az Eduline úgy tudja, szülői és tanári csoportokban, többek között a tanulócsoportokat működtető szakmai közösségek most próbálják értelmezni a javaslatot - a tanulócsoportokba járó diákok ugyanis hivatalos magántanulók, ez a jogi státusz biztosítja számukra, hogy ne a hagyományos oktatás keretei között tanulhassanak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.