Az első és az ötödik évfolyamon biztosan bevezetik az új Nemzeti alaptantervet (NAT) 2020-ban, a kilencedik évfolyamon azonban várhatóan csak 2021-ben – írja a Magyar Nemzet.
A lap Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Központ (KK) elnökét idézi, aki a Nemzeti Pedagóguskar budapesti szervezetének szakmai napján azt mondta, valamennyivel csökkenni fog a diákok óraszáma, de nem jelentősen. Az viszont szemléletváltást jelent, hogy nem kötelező óraszámokat határoznának meg az egyes tárgyakhoz, hanem maximumokat, aminél kevesebb idő alatt is át lehet venni az előírt tartalmat.
Hozzátette: a szabadon választható órakeretet sem kell feltétlenül megtölteni. Kitért arra is, hogy személyes véleménye szerint jóval kevesebb tanóra kellene, ám a drasztikus csökkentés egy lépésben nem megoldható.
A KK elnöke hozzátette: a minisztériumi egyeztetéseken szó van a pedagógusok heti kötelező óraszámáról is. A tanári szakszervezetek szeretnék, ha visszaállítanák a korábbi fix 22 órát. „A heti 22 ideális, de több szempontból elérhetetlen. A saját javaslatom ezzel kapcsolatban, hogy amíg nem nyúlunk a NAT-hoz, addig nem érdemes változtatni, mert ugyanezt az óratömeget így is, úgy is le kellene tanítani, legfeljebb túlórában. Ha a NAT szerinti tanulói óraszámcsökkentés megvalósul, akkor lejjebb vihető a tanárok óraszáma is” – idézi Hajnal Gabriellát a lap.
Csökkenthetik a pedagógusok kötelező óraszámát?
Igyekeznek csökkenteni a pedagógusok terheit, az előírt órakeretet 24 órára levinni - erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár egy közoktatási konferencián.
A pedagógusfizetésekre is kitért: azt mondta, a minisztérium emelni akarja a béreket, erről több javaslat is van. A Klebelsberg Központnak olyan javaslata is van, hogy a pályakezdők bérét emeljék – főiskolai végzettség esetén 220 ezer, egyetemi diploma esetén 230 ezer forintos kezdőbérről induljanak a jelenlegi 195-203 ezer forint helyett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
