Az első és az ötödik évfolyamon biztosan bevezetik az új Nemzeti alaptantervet (NAT) 2020-ban, a kilencedik évfolyamon azonban várhatóan csak 2021-ben – írja a Magyar Nemzet.
A lap Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Központ (KK) elnökét idézi, aki a Nemzeti Pedagóguskar budapesti szervezetének szakmai napján azt mondta, valamennyivel csökkenni fog a diákok óraszáma, de nem jelentősen. Az viszont szemléletváltást jelent, hogy nem kötelező óraszámokat határoznának meg az egyes tárgyakhoz, hanem maximumokat, aminél kevesebb idő alatt is át lehet venni az előírt tartalmat.
Hozzátette: a szabadon választható órakeretet sem kell feltétlenül megtölteni. Kitért arra is, hogy személyes véleménye szerint jóval kevesebb tanóra kellene, ám a drasztikus csökkentés egy lépésben nem megoldható.
A KK elnöke hozzátette: a minisztériumi egyeztetéseken szó van a pedagógusok heti kötelező óraszámáról is. A tanári szakszervezetek szeretnék, ha visszaállítanák a korábbi fix 22 órát. „A heti 22 ideális, de több szempontból elérhetetlen. A saját javaslatom ezzel kapcsolatban, hogy amíg nem nyúlunk a NAT-hoz, addig nem érdemes változtatni, mert ugyanezt az óratömeget így is, úgy is le kellene tanítani, legfeljebb túlórában. Ha a NAT szerinti tanulói óraszámcsökkentés megvalósul, akkor lejjebb vihető a tanárok óraszáma is” – idézi Hajnal Gabriellát a lap.
Csökkenthetik a pedagógusok kötelező óraszámát?
Igyekeznek csökkenteni a pedagógusok terheit, az előírt órakeretet 24 órára levinni - erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár egy közoktatási konferencián.
A pedagógusfizetésekre is kitért: azt mondta, a minisztérium emelni akarja a béreket, erről több javaslat is van. A Klebelsberg Központnak olyan javaslata is van, hogy a pályakezdők bérét emeljék – főiskolai végzettség esetén 220 ezer, egyetemi diploma esetén 230 ezer forintos kezdőbérről induljanak a jelenlegi 195-203 ezer forint helyett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
