Várhatóan több mint 215 ezren táboroznak idén: hamarosan újabb roham indul a szabad helyekért

Az előző évhez képest 10 százalékkal többen - várhatóan több mint 215 ezren - táboroznak majd az idei nyáron a www.taborfigyelo.hu eddigi adatai szerint.

  • MTI

Tóth Béla, a portál vezetője az MTI-hez eljuttatott összegzésében kiemelte: a szülők közel fele még nem választott tábort gyermekének, így a következő hetekben "igazi rohamra" lehet számítani a megmaradt helyekért. 

Kifejtette: tavaly átlépett egy lélektani határt a táborozó gyerekek száma, több mint 200 ezer diák töltötte a vakáció legalább egy hetét valamilyen gyermektáborban, de a növekedés nem állt meg.

Az idei előrejelzések még ezt a rekordot is meghaladják, várhatóan több mint 215 ezer gyermek fog táborozni idén. Ennek egyik oka, hogy a családok anyagi lehetőségei egyre több helyen engedik meg, hogy táboroztassák gyermeküket, illetve a szülők egyre inkább felismerik a táborok gyermekfelügyelet melletti pozitív hatásait - mondta el Tóth Béla.

Hozzátette: a növekvő gyermekszámra a táborszervezők is reagáltak, és ahol megoldható, ott újabb turnusok indítását irányozták elő, ugyanis a legjobb ár-érték arányú táborok már március-áprilisban beteltek, és csak várólistára tudták felvenni a jelentkezőket. Az új turnusok indításával azon gyermekek is esélyt kaptak a legjobb táborokra, akik még nem foglaltak.

Tóth Béla kitért arra is, hogy a jelenlegi táborkínálat óriási, csak a Táborfigyelőn közel ezer táborturnus közül lehet válogatni ár, helyszín és tábortéma alapján is. Azt látni kell - magyarázta-, hogy a hatalmas kereslet, azaz a táborozók megnövekedett száma egyúttal áremeléshez is vezetett. Így tíz százalékkal kell többet fizetni egy vakációs lehetőségért idén, mint tavaly, egy napközis tábor átlagára 35 ezer, míg az ott alvós táborok átlagköltsége 50 ezer forint - ismertette.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.