Vegyes vélemények érkeztek a mai biológiaérettségiről

Milyen volt a mai biológiaérettségi? Diákok számolnak be a tapasztalataikról.

  • Eduline

A középszinten érettségizőknek nyolc feladatot kellett megoldaniuk – mindegyik más-más témáról szólt, és mindegyik több részfeladatból áll. Az idei vizsgában mókusokról, gombákról, széntablettáról és az emésztőrendszerről is kaptak feladatot a diákok.

Egy középszinten érettségiző diák szerint nehéz volt a vizsga az idei évekhez képest: "olyan témákat kaptunk, amilyenekkel órákon is alig foglalkoztunk, és a feladatok típusaiban is volt eltérés az előző éviekhez képest" - mesélte, hozzátéve: "például mindig szokott lenni egy olyan feladat, ahol egy emberi szervről kell kitölteni feladatokat, idén ez sem volt, pedig erre kifejezetten nagyon készültem".

A vizsgázó szerint a gombás feladat is feladta a leckét, mivel a képeknél nem volt odaírva, hogy pontosan milyen gombafajról van szó. "A vége felé már kapkodtam az idő miatt, a tesztes feladattal nem tudtam annyit foglalkozni, amennyit szerettem volna" - tette hozzá.

A középszintű vizsga emelt szintű érettséginek felelt meg

- írta egy Eduline-olvasó, aki szerint az előző évekhez képest sokkal több kifejtendő feladat volt az idei feladatsorban. Egy másik vizsgázó szerint azonban nem volt vészesen nehéz: "volt egy-két feladat, amin gondolkodni kellett, hogy megértsd, mit is akarnak kérdezni, de ezt leszámítva egyszerű volt".

A középszintű írásbeli 120 percig tartott, a diákok a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatták be. Egy feladaton belül szerepeltek egyszerű – ismeretet felidéző – és értékelő – problémára irányuló – részfeladatok is.

Itt találjátok a középszintű biológiaérettségi feladatsorát

Délelőtt tízkor befejeződött a középszintű biológiaérettségi - itt találjátok a feladatsort.

Az emelt szintű érettségiről az Eduline-nak nyilatkozók azt mondták, az idei könnyebb volt az előző évi feladatsoroknál, és a témák is kedvezőbbek voltak. Nem nagyon volt emberi szervezethez kapcsolódó feladat, ami a diákoknak általában nehezebben megy, inkább a növény- és állattanra koncentrált a feladatsor. "Nagyon izgultam miatta, de tényleg könnyebb volt azoknál, amilyeneket gyakoroltam, tehát az előző évieknél. És az idő is bőven elég volt a feladatsorra" - mesélte egy emelt szinten érettségiző diák.

Az emelt szintű biológiaérettségi megoldására a diákoknak 240 percük volt. Először egy 8-10 feladatos részt kellett megoldaniuk - ezzel maximum 80 pontot szerezhetnek -, majd a második részben irányított esszét is tartalmazó választható problémafeladat várt rájuk, ezzel 20 pontot érhetnek el a vizsgán.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.