Május 29-re hirdetett sztrájkot a PDSZ

Az egész ágazatra kiterjedő pedagógussztrájkot hirdetett meg május 29-re a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a szakszervezeti majálison – írja a Népszava.

  • Eduline

A lap azt írja, a kormánynak szóló erős figyelmeztetésnek szánják az újabb megmozdulást, amely egyébként éppen az országos kompetenciamérés napjára esik.

A rendezvény után a Népszavának azt is elmondta Szűcs Tamás, hogy a sztrájkról levélben is tájékoztatják a miniszterelnököt és utána minden munkáltatót, tankerületi központot is levélben keresnek meg a még elégséges szolgáltatásról szóló javaslatukkal.

Ennek mintája a márciusi szolidaritási sztrájk előtt Pécsett kidolgozott szöveg lesz, és a sztrájkköveteléseik is változatlanok. Az elnök hangsúlyozta, hogy megállapodásra törekszenek a tartalmi kérdésekről és a még elégséges szolgáltatásokról is, de nem kergetnek illúziókat. Egyezség nélkül pedig nem tarthatják meg az akciót, ezt is bekalkulálták, amikor meghirdették az egynapos munkabeszüntetést. 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.