Több ezer lengyel pedagógus tüntet, már tíz napja sztrájkolnak

Több ezer pedagógus tüntet a varsói oktatásügyi minisztérium előtt, az immár tíz napja zajló bérsztrájk megtámogatására - számolt be róla szerdán a lengyel média.

  • MTI

A tüntetők "Méltóságunk, jövőnk", "Hivatásból dolgozunk, méltóságért sztrájkolunk" feliratú transzparensekkel érkeztek a helyszínre. A pedagógusok április 8-án kezdtek határozatlan idejű sztrájkba. A tiltakozáshoz a sztrájkoló szakszervezetek, a ZNP és a Forum ZZ múlt heti adatai szerint az általános és a középiskolák, valamint az óvodák csaknem 75 százaléka csatlakozott. Az oktatásügyi tárca szerint ezzel szemben csak az intézmények 48,5 százalékában sztrájkoltak. Az adatok azóta naponta ingadoznak, akadnak újonnan csatlakozók és ismét munkába állók egyaránt.

A munkabeszüntetés eddig egybeesett a középiskolai felvételinek tekintett, a kilenc, illetve nyolc évfolyamos általános iskolai oktatást záró vizsgák időpontjával. A múlt hét közepétől zajló írásbelik megszervezéséhez nélkülözhetetlen felügyelőtanárokat az iskolaigazgatók a pedagógusképzettséggel rendelkező önkéntesekből toborozták ott, ahol a sztrájkoló tanárok a vizsgák idejére sem akarták felfüggeszteni akciójukat. Az oktatásügyi tárcánál több mint tízezer önkéntes jelentkezett, így a vizsgákat egy iskola kivételével mindenütt lebonyolították.

Továbbra is aggályokat kelt azonban a májusban esedékes érettségi vizsgák megszervezése. Anna Zalewska oktatásügyi miniszter kedden meggyőződésének adott hangot, hogy minden zavarmentesen zajlik majd.

A mintegy 200 ezer tanárt tömörítő ZNP, valamint az FZZ eredetileg havi ezer zlotyt (mintegy 75 ezer forintot) elérő béremelést követeltek, jelenleg 30 százalékos fizetésemelést szorgalmaznak, amely az idei év folyamán három lépésben következne be.

A sztrájkot megelőző napon a kormány megegyezést írt alá a harmadik szakszervezettel, a mintegy 80 ezer pedagógust képviselő Szolidaritással a 2019-re vonatkozó, összességében 15 százalékos béremelésről és egyéb engedményekről. A Szolidaritás intézményesen nem csatlakozott a sztrájkhoz, mindazonáltal egyes tagjai részt vesznek benne.

Még mindig tart a lengyelországi pedagógussztrájk, de az általános iskolai vizsgákat megtartották

Hétfőn megkezdődött a lengyel pedagógussztrájk második hete.

A kormány a Szolidaritással kötött megállapodást tartja kiindulópontnak a sztrájkolókkal folyó tárgyalásokon, a ZNP és az FZZ viszont határozottan elutasítja ezt. A két fél legközelebb csütörtökön ül tárgyalóasztalhoz. Emellett Mateusz Morawiecki azt javasolta, hogy jövő héten kerekasztal-beszélgetést rendezzenek az oktatás átfogó reformjáról, amely lehetővé tenne további béremeléseket is.

A lengyel társadalom megosztva viszonyul a tiltakozáshoz. Több tízezren aláírták a sztrájkolókat támogató internetes petíciókat, másfelől viszont számos szülő hatósági panaszt tett, mert a pedagógusok megnehezítik gyermekeik képzését. A sajtó beszámolt néhány olyan esetről is, hogy a sztrájkoló tanárok bántalmazták vagy megfenyegették a munkába érkező kollégáikat.

A kormánnyal szemben kritikus TVN kereskedelmi hírtelevízió által megrendelt, kedden közzétett felmérés szerint a pedagógussztrájkot a lengyelek 49 százaléka ellenzi, 47 százalék pedig támogatja. A lengyel általános és középiskolai tanárok fizetését 2008 óta csak minimálisan emelték, jelenleg egy tapasztalt pedagógus bruttó alapfizetése körülbelül 3600 zloty (267 ezer forint). Egy kezdő tanár ennek mintegy felét kapja. A lengyelországi átlagfizetés mintegy 5 ezer zlotyt (373 ezer forint) tesz ki.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.