Középiskolai felvételi: mi történik, ha nem sikerült a felvételi?

Mi történik, ha a középiskolai felvételi időszakban nem sikerül egyetlen középiskolába sem bekerülni? Van lehetőség újra felvételizni? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Ha az általános felvételi eljárás időszakában nem nyertetek felvételt egyetlen középfokú iskolába sem, akkor kihasználhatjátok a 2019. május 6-án kezdődő rendkívüli felvételi időszakot. Fontos, hogy ilyenkor a továbbtanulás intézése már egyénileg, közvetlenül a középfokú iskolákban való jelentkezéssel, egyeztetéssel történik. A tanköteles korú tanulóknak a sikertelen felvételi eljárás ellenére is kötelező az iskolaválasztás - hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.

Tehát a rendkívüli felvételi eljárás már nem része a középfokú intézmények felvételi információs rendszerének (KIFIR), de az Oktatási Hivatal azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, ahol a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni, közzéteszi a honlapján.

Mi történik, ha a rendkívüli felvételi is sikertelen?

Amennyiben sem a rendes, sem a rendkívüli felvételin sem sikerül bekerülni egy középfokú iskolába sem, akkor tanulmányaitokat a Köznevelési Hídprogramban folytatjátok.

A Köznevelési Hídprogramban résztvevő intézményeket az állami intézményfenntartó központ jelöli ki 2019. március 28-ig. A Hídprogrammal kapcsolatos legfontosabb információkat és dokumentumokat pedig megtalálhatjátok a Klebelsberg Központ honlapján.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.