Még mindig tart a lengyelországi pedagógussztrájk, de az általános iskolai vizsgákat megtartották

Hétfőn megkezdődött a lengyel pedagógussztrájk második hete.

  • Eduline

A lengyel pedagógus-szakszervezetet (ZNP) vezető Slawomir Broniarz a Twitteren bejelentette, hogy a közelgő általános és középiskolai záróvizsgák, illetve az érettségi ellenére megindítják a sztrájkot. Ezt be is tartották, hiszen az általános iskolai záróvizsgákat hétfőn meg is tartották, közel 13 000 iskolában mintegy 377 000 diák számára. Az egy hónap múlva tartandó érettségi sorsa továbbra is bizonytalan - írja a Washington Post.

A korábbi hírek szerint a sztrájkoló szakszervezetek, a ZNP és a Forum ZZ szerint az oktatási intézmények csaknem 80 százaléka és 500 ezer pedagógus döntött úgy, hogy csatlakozik kezdeményezésükhöz. A megmozdulás résztvevői azt szeretnék elérni, hogy ezer zlotyval (75 ezer forinttal) megemeljék a pedagógusok fizetését, valamint biztosítsanak több karrierlehetőséget számukra, és változtassák meg a rájuk vonatkozó teljesítményértékelési kritériumokat.

A ZNP rámutatott, hogy egy tapasztalt pedagógus bruttó alapfizetése körülbelül 3500 zloty (alig több mint 262 ezer forint), ami a havi lengyel átlagfizetés mintegy 70 százaléka. Egy kezdő ezzel szemben mindössze az átlagbér felét kapja.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.