Leendő elsősök szülei, figyelem! Ezeket kell elvinni az általános iskolai beiratkozásra

Ismét elérkezett az általános iskolai beiratkozás ideje. A szeptember 1-jétől tankötelessé váló gyermekek iskolai beíratásának időpontja idén április 11. és 12., azaz csütörtök és péntek. A suli360 összeszedte, milyen dokumentumokat és nyilatkozatokat várnak az iskolák a szülőktől, hogy senkinek ne kelljen órákig sorban állnia, esetleg sikertelenül távoznia.

  • Eduline

Budapesten a beiratkozás mindkét napján reggel 8 és este 7 óra között várják a leendő elsősök szüleit. Vannak azonban olyan vidéki települések, ahol csak délután 5 óráig lehet beiratkozni az általános iskolákba, ezért érdemes előre tájékozódni.

Abban az esetben, ha az iskolaköteles gyermeket a szülők nem a gyermek lakóhelye szerinti körzetes iskolába szeretnék beíratni, a körzeti általános iskolában is jelezni kell akár személyesen a beiratkozás napján, akár írásban, hogy a gyermek nem abba az intézménybe fog járni. Azoknak a szülőknek is el kell menniük a beiratkozás valamelyik napján a körzeti általános iskolába, akiknek még óvodában marad a gyermekük. Nekik is be kell mutatni ugyanis az óvodai szakvéleményt, vagyis tájékoztatniuk kell a gyermek lakóhelye szerinti iskolát arról, hogy a gyermek az óvoda vagy a nevelési tanácsadó döntése alapján még egy évig óvodában marad.

A tájékoztatás azért lényeges mindkét esetben, mert az általános iskoláknak értesíteniük kell a helyi járási hivatalt azon tanköteles korú gyermekekről, akiket a megadott időpontban nem írattak be a szülők a gyermek lakóhelye szerinti körzetes iskolába, vagy nem jelezték, hogy (még) nem az adott intézményben kezdik meg az iskolai tanulmányokat.

Holnap kezdődik az általános iskolás beiratkozás - idén is kötelező személyesen elmenni

Holnap kezdődik az általános iskolás beiratkozás, de nem elég csak online megadni az adatokat. Itt vannak a legfontosabb információk az idei beiratkozásról.

Az általános iskolai beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:

  • lakcímkártyák (gyermeké és szülőé egyaránt),
  • az óvodai szakvélemény eredeti (!) példánya,
  • a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító:
    • születési anyakönyvi kivonat
    • vagy személyi igazolvány
    • vagy útlevél (az iskolák nagy része a születési anyakönyvi kivonatot részesíti előnyben, mert abban biztosan jól szerepelnek a gyermek adatai)
  • a gyermek TAJ- kártyája,
  • illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye (amennyiben van a gyermeknek ilyen).

Léteznek olyan általános iskolák (települések), ahol a gyermek oltási könyvét, valamint a házi gyermekorvos vagy a védőnő által elvégzett 5 éves korban aktuális státuszvizsgálati lapot is kérik az általános iskolai beiratkozáskor.

A gyermek azonosítására szolgáló dokumentumok mellett több olyan nyilatkozat is van, amelyek kitöltése és szülő/gondviselő általi aláírása az általános iskolai beiratkozáshoz nélkülözhetetlen. Ezek nélkül a beiratkozás nem történhet meg, ezért érdemes a választott iskola honlapjáról már a beiratkozást megelőzően letölteni ezeket a nyomtatványokat.

A beiratkozáshoz szükséges nyilatkozatok:

  • Adatlap a beiratkozáshoz (jelentkezési lap)
  • Nyilatkozat a gyermek törvényes képviseletéről/a szülői felügyelet gyakorlásáról (mindkét szülőnek alá kell írni!)
  • Nyilatkozat etika vagy hit- és erkölcstan tantárgy választásáról 
  • Nyilatkozat életvitelszerű tartózkodási helyről
  • Intézményi adatkezelési tájékoztató/hozzájárulás a gyermek adatainak használatához

+ esetlegesen Szakköri nyilatkozat, Étkezéssel kapcsolatos nyilatkozat, valamint Diákigazolvány adatlap

Az általános iskolai beiratkozáshoz szükséges dokumentumok és nyilatkozatok tankerületenként, sőt akár iskolánként is eltérőek lehetnek, ezért mindenképpen érdemes erről a beiratkozást megelőzően, időben tájékozódni, és a beiratkozásra már ezek birtokában felkészülten menni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.