„Mi mindig is technikumpártiak voltunk. A gazdasági szereplők ugyanis ezt tudják értelmezni. Egy technikumot végzett több, mint egy szakmunkás és kevesebb, mint egy mérnök” – mondta a hvg.hu-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
„Mi azt mondjuk, hogy legyen négy közismereti tárgy, amiből érettségizni kell, plusz a szakma. És a szakmai tudást tekintsük emelt szintű érettséginek. Ezzel feltörjük azt a tabut, ami miatt sokan elriadnak a szakképzéstől, hogy az zsákutca. Szeretnénk kinyitni a kaput a felsőoktatás irányába” – mondta a hvg.hu-nak az iparkamara elnöke, hozzátéve: ez a felsőoktatásnak sok ponton nem tetszik.
„Miközben a nagy konszernek vezetői jellemzően szakmunkásként kezdték és tudják, a szakma hogy épül fel. A világ leggazdagabb embereinek többsége pályaelhagyó volt, és iskolaelhagyó” – mondta Parragh László.
Technikusi képzés: emelt szintű érettséginek felel majd meg a szakmai vizsga
Néhány éven belül látható lesz az új, Szakképzés 4.0 stratégia eredménye a munkaerőpiacon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint.
Az iparkamara elnöke szerint „a továbblépés lehetőségét kell odatenni a gyerek elé. Ki tudja 12, 14, 16 évesen, hogy az életpályája merre fog kanyarodni? Senki. Felelősséggel ilyen döntést nem lehet meghozni. A fejlett oktatási rendszerekben a diákok 70 százaléka szakmát tanul első lépésként. És ezután mennek sokan a felsőoktatásba”.
A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
