Technikusi képzés: négy tárgyból kell majd érettségizni, és lesz szakmai vizsga is

„Mi mindig is technikumpártiak voltunk. A gazdasági szereplők ugyanis ezt tudják értelmezni. Egy technikumot végzett több, mint egy szakmunkás és kevesebb, mint egy mérnök” – mondta a hvg.hu-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

  • Eduline

„Mi azt mondjuk, hogy legyen négy közismereti tárgy, amiből érettségizni kell, plusz a szakma. És a szakmai tudást tekintsük emelt szintű érettséginek. Ezzel feltörjük azt a tabut, ami miatt sokan elriadnak a szakképzéstől, hogy az zsákutca. Szeretnénk kinyitni a kaput a felsőoktatás irányába” – mondta a hvg.hu-nak az iparkamara elnöke, hozzátéve: ez a felsőoktatásnak sok ponton nem tetszik.

„Miközben a nagy konszernek vezetői jellemzően szakmunkásként kezdték és tudják, a szakma hogy épül fel. A világ leggazdagabb embereinek többsége pályaelhagyó volt, és iskolaelhagyó” – mondta Parragh László.

Technikusi képzés: emelt szintű érettséginek felel majd meg a szakmai vizsga

Néhány éven belül látható lesz az új, Szakképzés 4.0 stratégia eredménye a munkaerőpiacon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint.

Az iparkamara elnöke szerint „a továbblépés lehetőségét kell odatenni a gyerek elé. Ki tudja 12, 14, 16 évesen, hogy az életpályája merre fog kanyarodni? Senki. Felelősséggel ilyen döntést nem lehet meghozni. A fejlett oktatási rendszerekben a diákok 70 százaléka szakmát tanul első lépésként. És ezután mennek sokan a felsőoktatásba”.

A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.