Különleges módszert vezetnek be az énekórákon, magyarok is részt vesznek a programban

Magyar részvétellel terveznek bevezetni az EU-ban egy élményalapú, digitális technikai eszközre építő, óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló új nemzetközi zeneoktatási módszertant.

  • MTI

A napokban útjára indított Future Songwriting elnevezésű kétéves nemzetközi projektben nyolc európai intézmény működik együtt, a munkát az EU Kreatív Európa programja is támogatja. A projekt európai kommunikációját az Artisjus Egyesült végzi a Hangvető Társulás közreműködésével - közölte a hazai dalszerzők egyesülete, az Artisjus.

Mint írták, az eredetileg Finnországban indított projekt néhány éve sikereket ért el a finn általános iskolai énekzene-oktatásban. A módszertan lényege, hogy a digitális technika használatával interaktívvá és élményalapúvá teszik a kisiskolások zenei foglalkozásait, a középpontban pedig a közös dalszerzés áll.

"Az óvodai és iskolai foglalkozásokon a gyerekek együtt kitalálnak egy történetet és az abban szereplő karaktereket, majd egy táblagép segítségével hangokat, zajokat, zörejeket gyűjtenek, rögzítenek. A GarageBand elnevezésű applikációval hangszereket szólaltathatnak meg, közösen zenét és szöveget írnak, egyszerű dalokat hoznak létre" - szerepel a kommünikében.

A kezdeményezés fő célja a kicsik kreativitásának és egyéb képességeinek fejlesztése, a zenélés emellett hozzájárul a lelki kiegyensúlyozottsághoz. A módszer nem igényel költséges technikai apparátust, stúdiót vagy technikai személyzetet, mindössze egy-két táblagépre és az alkalmazásra van szükség, a hangsúly a tanítók továbbképzésén és a technika használatán van.

Nagy sikereket értek el hét év alatt a Kodály-módszerrel ebben az angol iskolában

Mindennapos képzőművészeti, dráma- és zenei foglalkozásoknak órákat vezetett be egy angol általános iskola igazgatója. A legutóbbi országos teszteken kiemelkedően javultak a tanulók eredményei.

Az Artisjus a projekt európai kommunikációja mellett a hazai tanítóknak szóló továbbképzési programok szervezését végzi. A projektben műhelyképzéseket szerveznek óvodapedagógusok és tanítók részére, illetve továbbképzést tanítóknak e-oktatási eszközzel. Három országban - Finnországban, Németországban és Franciaországban - kísérleti iskolai oktatásokat tartanak.

A közlemény kiemeli, hogy a módszertan tökéletesítésén, további országokra kiterjesztésén egyetemi kutatók dolgoznak. A projekt 2020 őszéig tart, ekkor záró szemináriumokat tartanak Helsinkiben, Budapesten, Párizsban és Brüsszelben.

A pályázatot lebonyolító szervezetek közé tartozik a finn TEOSTO, a francia jogkezelő, a SACEM, a spanyol Pompeu Fabra Egyetem, Németországból a Kölni Egyetem, a brit Musical Futures zeneoktatási szervezet és a Helsinki Művészeti Egyetem is. Az oktatási módszertan a finn INTO School tulajdona.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.