A szaktárca foglalkozik a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) kérdéseivel, jó néhány javaslatukat beépíthetőnek gondolja – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth Péter, a pedagóguskar elnöke.
A garantált bérminimumhoz kellene kötni a pedagógusok illetményalapját, a pálya első tíz évében dinamikusabban kellene emelkedniük a fizetéseknek, szükség lenne valódi differenciálási és jutalmazási lehetőségre, béren kívüli juttatásokra, a pályakezdők támogatására – ahogy arról korábban beszámoltunk, többek között ilyen javaslatokat tett közzé a Nemzeti Pedagóguskar.
A garantált bérminimumhoz kellene kötni a pedagógusok illetményalapját, a pálya első tíz évében dinamikusabban kellene emelkedniük a fizetéseknek, szükség lenne valódi differenciálási és jutalmazási lehetőségre, béren kívüli juttatásokra, a pályakezdők támogatására – többek között ilyen javaslatokat tett közzé a Nemzeti Pedagóguskar.
Horváth Péter elnök a Magyar Nemzetnek azt mondta, a most nyilvánosságra hozott szakmai anyagot már hónapokkal ezelőtt elküldték az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), és éppen a napokban kaptak pozitív visszajelzést, miszerint a szaktárca foglalkozik az általuk felvetett kérdésekkel, és jó néhány javaslatukat beépíthetőnek is gondolja.
A lapnak az Emmi úgy reagált, ismerik az NPK javaslatait, és folyamatosak a tárgyalások a tárca, illetve a szervezet között.
Mennyit keresett tíz évvel ezelőtt egy pályakezdő pedagógus, és mennyit keres most? Tényleg akkora fizetésből kell gazdálkodnia egy alapszakot végzett friss diplomás tanítónak, mint azoknak a – középfokú végzettséggel rendelkező – munkavállalóknak, akiknek a garantált bérminimum jár?
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
