Ezért kellene emelni a tanárok fizetését: tényleg annyit keres egy kezdő tanár, mint egy érettségizett munkavállaló

Mennyit keresett tíz évvel ezelőtt egy pályakezdő pedagógus, és mennyit keres most? Tényleg akkora fizetésből kell gazdálkodnia egy alapszakot végzett friss diplomás tanítónak, mint azoknak a – középfokú végzettséggel rendelkező – munkavállalóknak, akiknek a garantált bérminimum jár?

  • Eduline

„A pedagógusok többet keresnek, mint 2013 januárjában, de azóta sem keresnek jól” – ez a sommás következtetés szerepel a Nemzeti Pedagóguskar kedden nyilvánosságra hozott szakmai anyagában, amelyben azt a kérdést járják közül, hogyan kellene módosítani a pedagógusok bértábláján (a javaslataikról szóló cikkünket itt olvashatjátok el).

A pedagóguskar osztott-szorzott: utánajártak, hogyan alakult a kezdő pedagógusok bére a minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz képest. Utóbbi azok a munkavállalók kapják, akiknek középfokú szakképesítésük vagy középiskolai végzettségük van, és a munkakörük betöltéséhez is ilyen iskolai végzettség kell.

A kezdő pedagógusbért 45 százalékkal kellene azonnal emelni a Nemzeti Pedagóguskar szerint

A garantált bérminimumhoz kellene kötni a pedagógusok illetményalapját, a pálya első tíz évében dinamikusabban kellene emelkedniük a fizetéseknek, szükség lenne valódi differenciálási és jutalmazási lehetőségre, béren kívüli juttatásokra, a pályakezdők támogatására - többek között ilyen javaslatokat tett közzé a Nemzeti Pedagóguskar.

Hogyan változott a pedagógusok bére az elmúlt években?

„A garantált bérminimum 2006 óta létezik, ekkor a legkisebb pedagógus illetmény ennek 174,4%-a volt. Ez az arány azonnal csökkenni kezdett, a tendenciát csak az előmeneteli rendszer 2013-as bevezetése törte meg, ami után 2013 szeptemberétől - ötévi befagyasztást követően - négy év alatt csaknem 50%-kal emelkedett az illetmény” – írja szakmai anyagában a Nemzeti Pedagóguskar.

Hozzáteszik: az emelkedés pozitívan hatott a kezdő pedagógusbér és a garantált bérminimum arányára, „ami már az első lépésnél 107%-ról, 135,6%-ra emelkedett, majd egészen 140,5%-ig haladt” – vagyis egy kezdő pedagógus a garantált bérminimumnak a 135, majd 140 százalékát kereste. Ugyanakkor ekkor sem érte el az egykori 174,4%-ot, 2016-tól pedig újra csökkenni kezdett.

Garantált bérminimum = kezdő pedagógusbér

A legkisebb pedagógus illetmény egy évvel ezelőtt már csak 1,2%-kal haladta meg a garantált bérminimumot, jelenleg pedig a bértábla szerint kevesebb annál, amire még sohasem volt példa – emeli ki a pedagóguskar.

Hozzáteszik: persze csak a bértábla szerint kevesebb, hiszen pedagógus a garantált bérminimumnál kevesebbet nem kereshet (emiatt kellett módosítani idén januárban a bértáblát), „vagyis valójában azzal megegyezik, ami azonban nem emelés, hanem kompenzáció, amire eddig tehát sohasem volt szükség. A magasabb fokozatokba és kategóriákba sorolt vagy magasabb végzettségű pedagógusok illetménye persze magasabb, de a garantált bérminimumhoz viszonyított arány csökkenése ezekre is ugyanígy vonatkozik”.

A Nemzeti Pedagóguskar kiemeli: tudják, hogy ehhez jelentős mértékben a garantált bérminimum emelése járult hozzá, ami „nyilvánvalóan pozitív folyamat, egyfajta társadalmi siker, a pedagógus illetmény ehhez képesti arányának romlása azonban azt mutatja, hogy ebből a társadalmi sikerből ők nem részesültek”.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.