Ezért kellene emelni a tanárok fizetését: tényleg annyit keres egy kezdő tanár, mint egy érettségizett munkavállaló

Mennyit keresett tíz évvel ezelőtt egy pályakezdő pedagógus, és mennyit keres most? Tényleg akkora fizetésből kell gazdálkodnia egy alapszakot végzett friss diplomás tanítónak, mint azoknak a – középfokú végzettséggel rendelkező – munkavállalóknak, akiknek a garantált bérminimum jár?

  • Eduline

„A pedagógusok többet keresnek, mint 2013 januárjában, de azóta sem keresnek jól” – ez a sommás következtetés szerepel a Nemzeti Pedagóguskar kedden nyilvánosságra hozott szakmai anyagában, amelyben azt a kérdést járják közül, hogyan kellene módosítani a pedagógusok bértábláján (a javaslataikról szóló cikkünket itt olvashatjátok el).

A pedagóguskar osztott-szorzott: utánajártak, hogyan alakult a kezdő pedagógusok bére a minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz képest. Utóbbi azok a munkavállalók kapják, akiknek középfokú szakképesítésük vagy középiskolai végzettségük van, és a munkakörük betöltéséhez is ilyen iskolai végzettség kell.

A kezdő pedagógusbért 45 százalékkal kellene azonnal emelni a Nemzeti Pedagóguskar szerint

A garantált bérminimumhoz kellene kötni a pedagógusok illetményalapját, a pálya első tíz évében dinamikusabban kellene emelkedniük a fizetéseknek, szükség lenne valódi differenciálási és jutalmazási lehetőségre, béren kívüli juttatásokra, a pályakezdők támogatására - többek között ilyen javaslatokat tett közzé a Nemzeti Pedagóguskar.

Hogyan változott a pedagógusok bére az elmúlt években?

„A garantált bérminimum 2006 óta létezik, ekkor a legkisebb pedagógus illetmény ennek 174,4%-a volt. Ez az arány azonnal csökkenni kezdett, a tendenciát csak az előmeneteli rendszer 2013-as bevezetése törte meg, ami után 2013 szeptemberétől - ötévi befagyasztást követően - négy év alatt csaknem 50%-kal emelkedett az illetmény” – írja szakmai anyagában a Nemzeti Pedagóguskar.

Hozzáteszik: az emelkedés pozitívan hatott a kezdő pedagógusbér és a garantált bérminimum arányára, „ami már az első lépésnél 107%-ról, 135,6%-ra emelkedett, majd egészen 140,5%-ig haladt” – vagyis egy kezdő pedagógus a garantált bérminimumnak a 135, majd 140 százalékát kereste. Ugyanakkor ekkor sem érte el az egykori 174,4%-ot, 2016-tól pedig újra csökkenni kezdett.

Garantált bérminimum = kezdő pedagógusbér

A legkisebb pedagógus illetmény egy évvel ezelőtt már csak 1,2%-kal haladta meg a garantált bérminimumot, jelenleg pedig a bértábla szerint kevesebb annál, amire még sohasem volt példa – emeli ki a pedagóguskar.

Hozzáteszik: persze csak a bértábla szerint kevesebb, hiszen pedagógus a garantált bérminimumnál kevesebbet nem kereshet (emiatt kellett módosítani idén januárban a bértáblát), „vagyis valójában azzal megegyezik, ami azonban nem emelés, hanem kompenzáció, amire eddig tehát sohasem volt szükség. A magasabb fokozatokba és kategóriákba sorolt vagy magasabb végzettségű pedagógusok illetménye persze magasabb, de a garantált bérminimumhoz viszonyított arány csökkenése ezekre is ugyanígy vonatkozik”.

A Nemzeti Pedagóguskar kiemeli: tudják, hogy ehhez jelentős mértékben a garantált bérminimum emelése járult hozzá, ami „nyilvánvalóan pozitív folyamat, egyfajta társadalmi siker, a pedagógus illetmény ehhez képesti arányának romlása azonban azt mutatja, hogy ebből a társadalmi sikerből ők nem részesültek”.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.