Mennyit keresett tíz évvel ezelőtt egy pályakezdő pedagógus, és mennyit keres most? Tényleg akkora fizetésből kell gazdálkodnia egy alapszakot végzett friss diplomás tanítónak, mint azoknak a – középfokú végzettséggel rendelkező – munkavállalóknak, akiknek a garantált bérminimum jár?
„A pedagógusok többet keresnek, mint 2013 januárjában, de azóta sem keresnek jól” – ez a sommás következtetés szerepel a Nemzeti Pedagóguskar kedden nyilvánosságra hozott szakmai anyagában, amelyben azt a kérdést járják közül, hogyan kellene módosítani a pedagógusok bértábláján (a javaslataikról szóló cikkünket itt olvashatjátok el).
A pedagóguskar osztott-szorzott: utánajártak, hogyan alakult a kezdő pedagógusok bére a minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz képest. Utóbbi azok a munkavállalók kapják, akiknek középfokú szakképesítésük vagy középiskolai végzettségük van, és a munkakörük betöltéséhez is ilyen iskolai végzettség kell.
A kezdő pedagógusbért 45 százalékkal kellene azonnal emelni a Nemzeti Pedagóguskar szerint
A garantált bérminimumhoz kellene kötni a pedagógusok illetményalapját, a pálya első tíz évében dinamikusabban kellene emelkedniük a fizetéseknek, szükség lenne valódi differenciálási és jutalmazási lehetőségre, béren kívüli juttatásokra, a pályakezdők támogatására - többek között ilyen javaslatokat tett közzé a Nemzeti Pedagóguskar.
Hogyan változott a pedagógusok bére az elmúlt években?
„A garantált bérminimum 2006 óta létezik, ekkor a legkisebb pedagógus illetmény ennek 174,4%-a volt. Ez az arány azonnal csökkenni kezdett, a tendenciát csak az előmeneteli rendszer 2013-as bevezetése törte meg, ami után 2013 szeptemberétől - ötévi befagyasztást követően - négy év alatt csaknem 50%-kal emelkedett az illetmény” – írja szakmai anyagában a Nemzeti Pedagóguskar.
Hozzáteszik: az emelkedés pozitívan hatott a kezdő pedagógusbér és a garantált bérminimum arányára, „ami már az első lépésnél 107%-ról, 135,6%-ra emelkedett, majd egészen 140,5%-ig haladt” – vagyis egy kezdő pedagógus a garantált bérminimumnak a 135, majd 140 százalékát kereste. Ugyanakkor ekkor sem érte el az egykori 174,4%-ot, 2016-tól pedig újra csökkenni kezdett.
Garantált bérminimum = kezdő pedagógusbér
A legkisebb pedagógus illetmény egy évvel ezelőtt már csak 1,2%-kal haladta meg a garantált bérminimumot, jelenleg pedig a bértábla szerint kevesebb annál, amire még sohasem volt példa – emeli ki a pedagóguskar.
Hozzáteszik: persze csak a bértábla szerint kevesebb, hiszen pedagógus a garantált bérminimumnál kevesebbet nem kereshet (emiatt kellett módosítani idén januárban a bértáblát), „vagyis valójában azzal megegyezik, ami azonban nem emelés, hanem kompenzáció, amire eddig tehát sohasem volt szükség. A magasabb fokozatokba és kategóriákba sorolt vagy magasabb végzettségű pedagógusok illetménye persze magasabb, de a garantált bérminimumhoz viszonyított arány csökkenése ezekre is ugyanígy vonatkozik”.
A Nemzeti Pedagóguskar kiemeli: tudják, hogy ehhez jelentős mértékben a garantált bérminimum emelése járult hozzá, ami „nyilvánvalóan pozitív folyamat, egyfajta társadalmi siker, a pedagógus illetmény ehhez képesti arányának romlása azonban azt mutatja, hogy ebből a társadalmi sikerből ők nem részesültek”.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
