A garantált bérminimumhoz kellene kötni a pedagógusok illetményalapját, a pálya első tíz évében dinamikusabban kellene emelkedniük a fizetéseknek, szükség lenne valódi differenciálási és jutalmazási lehetőségre, béren kívüli juttatásokra, a pályakezdők támogatására – többek között ilyen javaslatokat tett közzé a Nemzeti Pedagóguskar.
„A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése után a pedagógusok illetménye több lépcsőben emelkedett. Ugyanakkor a pedagógusilletmények az évtized elejéhez hasonlóan befagytak, aminek következtében a legkisebb pedagógusbért mostanra a garantált bérminimumhoz kell felzárkóztatni, amire korábban még nem volt példa. Ismét a pedagógusbérek rendezésére van szükség, mégpedig oly módon, hogy azok értéküket megőrizhessék, ne legyen szükség a jövőben újabb és újabb felzárkóztatásokra” – írják kedden közzétett szakmai anyagukban.
A Nemzeti Pedagóguskar Országos Elnökségének álláspontja szerint a pedagógusok anyagi biztonságát, a pedagógus pálya vonzerejének és társadalmi megbecsültségének növelését, és az állam alkalmazottai iránti megbecsülésének kimutatását segíteni lehetne a bérrendezéssel, a különböző támogatásokkal, béren kívüli juttatásokkal, valódi differenciálási lehetőséggel.
| A Nemzeti Pedagóguskar javaslatai |
| • Egyszeri korrekció (A pedagógus illetmény és a garantált bérminimum legalább 2013. szeptemberi arányának visszaállítása) • A garantált bérminimumhoz igazított illetményalap • Egységes illetményalap, vagy szakmai fejlődés révén könnyebben elérhető magasabb illetményalap • A pálya első 10 évében dinamikusabban emelkedő illetmény Minőségi elemek a pedagógusok illetményrendszerében • Valódi differenciálási lehetőség az alapilletmény és a pótlékok vonatkozásában • Tényleges és állandó jutalmazási lehetőség a kiemelkedő teljesítmény alkalmi elismerésére • Béren kívüli juttatások • Korábban vagy más ágazatokban létező egyéb juttatások, kedvezmények (pl. szakkönyvtámogatás, ruhapénz, valódi pedagógusigazolvány) • Támogatások a pályakezdőknek (pl. szolgálati lakás, letelepedési támogatás, ösztöndíj)A szakmai fejlődés támogatása és anyagi elismerése • A bértábla bővítése, a kategóriák közötti várakozási idő rövidítésének lehetősége • Többlettevékenységek pontos meghatározása, egységes és következetes elismerése • Rugalmas nyugdíjazás • Egységesség az állami fenntartók esetében |
NPK: 44,7 százalékkal kellene emelni a kezdők bérét
A pedagóguskar azt írja, ahhoz, hogy ne a mínuszról induljanak, kezdő lépésként szükség lenne egy egyszeri kiigazításra. „Ha legalább a 2013. szeptemberi szintre akarnánk emelni a kezdő pedagógusbér és a garantált bérminimum arányát (enélkül legfeljebb részleges korrekcióról lehet beszélni), akkor a kezdő pedagógusbért 44,7%-kal kellene azonnal megemelni (264420, illetve 293741 Ft-ra). Értelemszerűen az ezzel az illetményalappal számolt többi fokozat és kategória is emelkedne” – olvasható az anyagban, amely arra is kitér, hogy ez a korrekció csak a vetítési alap bevezetése után bekövetkezett arányromlást is csak részben kompenzálná.
Az NPK hozzáteszi: egyszeri korrekció nélkül is elképzelhető továbblépés, ebben az esetben azonban a vetítési alap bevezetését követő arányromlás „kezeletlen marad”. A szervezet szerint a bérek újabb befagyását azzal lehet elkerülni, ha a vetítési alapot évente felülvizsgálják vagy valamilyen sztenderdhez, „valamilyen, a gazdasági teljesítmény erősödésével párhuzamosan emelkedő mérőszámhoz” igazítják. Úgy látják, a pedagógusok fizetését nem a minimálbérhez, hanem a garantált bérminimumhoz kellene kötni.
Még nem tárgyalt a kormány a pedagógusok 30 százalékos béremeléséről
Az oktatási államtitkárság elképzelései még kidolgozás alatt állnak, nem tárgyalt róluk a kormány, nincs róluk kormánydöntés - ezt közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya az RTL Híradóval, amely arra volt kíváncsi, döntöttek-e már a pedagógusok béremeléséről.
Hozzáteszik: az NPK egyik „minimális elképzelése” a vetítési alap automatikus, inflációkövető emelése, ami ugyan nem oldaná meg a problémát, „de lassítaná a helyzet romlását”. Viszonyítási alapként felmerül a diplomás átlagbér is, igaz, ezzel kapcsolatban komoly dilemma, hogy a diplomások legnagyobb csoportját maguk a pedagógusok alkotják.
Az NPK arra is felhívja a figyelmet, hogy jelenleg a mesterfokozattal rendelkező pedagógusok illetményalapja magasabb, nagyjából tíz százalékkal nagyobb, mint az alapfokozatot szerzetteké. „A megkülönböztetés a közalkalmazotti bértábla hagyatékának tekinthető, indokaként elfogadható, hogy a magasabb szintű szakképzettséget honorálja, elfogadható szakmai indoka azonban nincs. A magasabb szintű szakképzettség alapvetően csak a tanárok számára nyitott, a középiskolában elvárás (alkalmazási feltétel), az általános iskolában lehetőség. Ugyanakkor vitatható, hogy a középiskola igényel-e magasabb szintű végzettséget. Nem szükséges hozzá nagyobb szaktárgyi tudás, mint az általános iskolában vagy akár az óvodában való nevelés-oktatáshoz, a magasabb szintű képzés nem is ad ilyet, és szakmailag sem ad alaposabb, jobb, több, tartalmasabb képzést” – írják. Bár azt is elismerik, hogy ez a lépés komoly vitát válthatna ki, ezért csak az illetmények egyidejű és jelentős emelése mellett tartják elképzelhetőnek.
„Sokszor, sok helyen elhangzott már az, hogy jó lenne, ha a pálya elején meredekebben emelkedne a fizetés. Ez a vélekedés azonban mindig beleütközik abba, hogy viszont honorálni, díjazni kell a szakmai tapasztalatot és a hivatás iránti elkötelezettséget, továbbá hangsúlyozni kell, hogy a gyakornoknak még sok tanulnivalója van a szakmáról. A megoldást az jelenthetné, ha a pedagógus bértáblán több fokozat lenne, és a pálya első tíz évében (tehát lényegében a PII fokozat eléréséig) a fokozatok között nem három, hanem kettő év lenne a várakozási idő, ahogy a gyakornoki idő is két év. Ez éppen a családalapítás, a szakmai elmélyülés, a tapasztalatszerzés időszakában jelenthetne az eddiginél gyorsabb anyagi előmenetelt, aminek az eredménye a több kategória miatt persze a későbbi pályaszakaszra is megmaradna. A változtatás családbarát jellegét erősítené az is, hogy a kategórialépés a gyermekvállalás miatti szüneteltetés idején is megtörténik” – írják a pályakezdőkről.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
