Még nem tárgyalt a kormány a pedagógusok 30 százalékos béremeléséről

Az oktatási államtitkárság elképzelései még kidolgozás alatt állnak, nem tárgyalt róluk a kormány, nincs róluk kormánydöntés – ezt közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya az RTL Híradóval, amely arra volt kíváncsi, döntöttek-e már a pedagógusok béremeléséről.

  • Eduline

A Magyar Nemzet hétfőn írt arról, hogy harminc százalékkal emelné az oktatási államtitkárság a pedagógusok bérét 2020-tól. Bódis József oktatási államtitkár a Karc FM-nek egyelőre csak annyit tudott megerősíteni, hogy két számjegyű, attraktív béremelést szeretnének jövőre. Mint mondta, a pedagógus-életpályamodell bevezetése az előző választási ciklusban nagy előrelépés volt, de ennek a megújítására van szükség. Ehhez kapcsolódóan bérrendezésre is szükség van, hiszen óriási a nyomás, minden szektorban bérnövekedés tapasztalható.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az RTL Híradóval azt közölte: az emelésről még nem tárgyalt a kormány, nincs döntés róla.

A PDSZ elnöke, Szűcs Tamás az RTL-nek azt mondta, a szakszervezet követelése az, hogy ismét a minimálbérhez kössék a pedagógusbéreket, ez körülbelül 50 százalékos emelést jelentene.

Csütörtökön kétórás szolidaritási sztrájkot tartanak a tanárok

Március 14-re kétórás szolidaritási sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), több szakképzési centrummal és tankerületi központtal már megállapodtak az elégséges szolgáltatásról.

A Pedagógusok Szakszervezete hétfő délutáni közleményében azt írta: a kormány végre felismerte, hogy tarthatatlan a közoktatásban dolgozó bére. A béremelés egyébként szerepel a szakszervezet öt követelése között: béremelést követelnek 2019 szeptemberétől, ismét a minimálbérhez kössék a fizetéseket, csökkenjen a pedagógusok óraszáma, mérsékeljék a többlett-terheket, kiszámítható legyen a jogalkotás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.