Az általános iskolát választó szülőknek, a felsőoktatásban tanulóknak, a középiskolába vagy egyetemre, főiskolára felvételizőknek is lesz dolguk áprilisban. Íme, a legfontosabb dátumok.
Április 11-12.: általános iskolai beiratkozás
Az általános iskolák április 11-én és 12-én tartják a beiratkozást - bár az adatokat idén már meg lehet adni online, továbbra is kötelező személyesen megjelenni az iskolában.
Fontos információ szülőknek: idén is kötelező elmenni az általános iskolai beiratkozásra
Bár az általános iskolai beiratkozáshoz szükséges adatokat már online is be lehet küldeni, továbbra is kötelező személyesen megjelenni az oktatási intézményekben, ahol be kell mutatni a gyerekek lakcímkártyáját és a különböző igazolásokat.
Április 19-től: felvételi ügyintézés
Az egyetemre, főiskolára jelentkezők április 19-től kapnak online tájékoztatást a teendőkről, ellenőrizhetik a feltöltött dokumentumok feldolgozottsági státuszát, később láthatják vizsgaeredményeiket, felvételi pontjait, végül pedig a besorolási döntésről szóló határozatot. Mivel mindenről e-mailben kaptok majd információt, rendszeresen ellenőrizzétek az e-felvételi felületén megadott e-mail-címeteket. A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Április 30-ig: a középiskolai felvételi eredménye
Április 30-ig a középiskolák elküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak - a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkezőkről csak akkor kapnak értesítést az általános iskolák, ha az adott diákot felvették.
Április 15.: diákhitel-igénylési határidő
Az áprilisi diákhitel-igénylési határidő április 15-e - ha eddig igényeltek hallgatói kölcsönt, május 15-én kapjátok meg az összeget.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
