Középiskolai rangsorolás: kinek van előnye azonos pontszám esetén?

Vajon megelőzhet-e a felvételi során jobb eredményt elért tanulót egy rosszabb eredményt elért tanuló, és milyen szabályok vonatkoznak arra, ha két felvételizőnek azonos a pontszáma? Két fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Hamarosan minden kiderül az idei középiskolai felvételivel kapcsolatban. Az Oktatási Hivatal a beérkezett tanulói adatlapok alapján készíti el iskolánként a jelentkezők listáját, amelyet a középfokú iskolák rendelkezésére bocsát 2019. március 28-áig. Ezt követően 2019. április 30-áig minden olyan középfokú iskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adtatok be. De milyen szabályok vonatkoznak a rangsorolásra? Két fontos kérdésre válaszolunk.

Vajon megelőzhet-e a felvételi során jobb eredményt elért tanulót egy rosszabb eredményt elért tanuló?

A jelentkezők rangsorolásának algoritmusa kizárja annak a lehetőségét, hogy az adott intézmény adott tanulmányi területéről egy jelentkező kiessen pusztán azért, mert az adott tanulmányi területet későbbi helyen jelölte meg - írja az Oktatási Hivatal. Egy adott iskola adott tanulmányi területén egy jobb teljesítményt elért tanulót, ha őt még nem vették fel egy általa inkább preferált (előrébb sorolt) másik tanulmányi területre, nem előzhet meg a felvételnél egy itt rosszabb eredményt elért tanuló.

A rangsorból való kiesésnek két oka lehet: az egyik, hogy az illetőt egy általa magasabbra rangsorolt helyre már felvették, a másik, hogy az adott tanulmányi területre a felvehetők létszáma nála jobb felvételi eredménnyel rendelkező tanulókkal már betelt.

pixabay

De milyen szabályok vonatkoznak arra, ha két felvételizőnek azonos a pontszáma. Ilyenkor hogyan kell a tanulókat rangsorolni?

A hatályos rendelet szerint, a felvételi eljárásban az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül a rangsoroláskor előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye (vagy a tartózkodási helye) az iskola székhelyének településén található, illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzet mibenlétét az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni - írja az Oktatási Hivatal.

A jelentkezési határidő lejárt, de mi jön ezután? Ezek leszenek a következő hónapok legfontosabb dátumai a középiskolába készülőknek.

A középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.