Kiemelte, jövedelmet kaphatnak, könnyebben érettségizhetnek, és juthatnak be a szakirányú felsőoktatásba a szakképzésben részt vevők. Az innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta, a szakmai szervezetekkel és érdekképviseletekkel való másfél éves egyeztetés és közös gondolkodás eredményeként vitték kormány elé a munkaerőpiaci kereslet vezérelte új szakképzési stratégiát.
A munkahelyteremtés kormányának határozott szándéka, hogy minden magyar, aki dolgozni szeretne, munkához jusson. A gazdaság, technológia és munkaerőpiac változásai okozta kihívásoknak a szakképzés folyamatos korszerűsítésével felelhetünk meg. A diákoknak versenyképes végzettséget, a gazdaság által elvárt tudást kell kapniuk, ami biztos egzisztenciát és magas jövedelmet nyújt. A követendő irányok meghatározásában bevált nemzetközi - elsősorban osztrák és német - gyakorlatokra támaszkodhatunk - hangsúlyozta a miniszter. Ausztriában a 10. osztályosok több mint háromnegyede szakképzési úton, több mint egyharmaduk duális képzésben, tanulószerződéssel tanul - tette hozzá.
A stratégia tartalmazza a szaktanárok megbecsülését, és megteremtené annak a lehetőségét, hogy vállalati szakemberek, mérnökök óraadóként adhassák tovább a gyakorlatban megszerzett tudásukat - mondta.
Jön az ötéves technikum
A jelenlegi szakgimnáziumi 4+1 struktúra helyébe az 5 éves technikumi képzés lép, amelynek zárásaként a négy közismereti tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Az ötödik érettségi vizsgatárgyat a szakmai vizsga váltja ki, emeltszintű érettségi tárgynak megfeleltetve - részletezte a miniszter, és kiemelte, sikeres technikusi vizsga egyenes utat jelenthet a szakirányú felsőoktatásba.
A stratégiai új ösztöndíjrendszert is tartalmaz. A két részre bontott rendszerben a szakképző iskolában minden diák ösztöndíjat kap tanulmányai alatt, az ösztöndíj másik részét eredményes vizsga után kapják meg. A tanulószerződést felváltó tanulói munkaszerződés pedig megteremti annak a lehetőségét, hogy a duális képzésben a fiatalok munkajövedelmet kaphassanak.
Palkovics László elmondta, a 21. századi szakképző iskolafejlesztési program megteremti annak a feltételeit, hogy a diákok korszerű eszközökkel, naprakész technológiával felszerelt tanműhelyekben tanulhassanak. Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést - a lemorzsolódás csökkentése érdekében - úgynevezett műhelyiskolában még megszerezheti a szakmai végzettséget - emelte ki a miniszter. A kormány célja szavai szerint, hogy a magyar fiatalok a munkaerőpiacon keresett szaktudással, képesítéssel kerüljenek ki a szakképzésből.
Parragh László a sajtótájékoztatón felidézte, a kamara mindig arra törekedett, hogy a magyar szakképzés keresletvezérelt legyen, a munkaerőpiac szereplői elégedettek legyenek. Az MKIK elnöke rámutatott arra, a kamara koordinálásában működnek az ágazati készségtanácsok 19 ágazatban, és a tanácsban lévő mintegy 300 vállalat közvetíti az ágazat munkaerőpiaci igényét.
Parragh László szerint fontos a felnőttképzés rendszerének átalakítása is, amelyben évente mintegy 1 millió ember vesz részt, a rendelkezésre álló 300 milliárd forint felhasználását pedig hatékonyabbá kell tenni....
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
