A munkaerőpiaci kereslethez igazítaná a szakképzést az iparkamara elnöke

A kiszámítható jövőt és a versenyképes fizetést az értékesíthető szaktudás biztosíthatja, a szakképzést ezért a munkaerőpiaci kereslethez kell igazítani - jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden Budapesten, a 12. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján.

  • MTI

 Parragh László sikeresnek értékelte a magyar szakképzés átalakítását, a térség országaiból - mint mondta - jelentős az érdeklődés a korszerűsített rendszer iránt. Várakozása szerint helyreállhat a kétkezi munka megbecsülése is, de hangsúlyozta, hogy az átalakítás folyamata nem zárult le. 

A kamara vezetője szerint a szakképzés új tudástartalmait a gazdaság igényeihez kell igazítani. Ennek megfelelően azt javasolta, hogy a rendszerbe vonják be a vállalatokat és a szakmai kamarákat, a szakoktatók átvándorlását a versenyszférába magasabb fizetésekkel mérsékeljék, az oktatásban pedig a gazdasági szereplők is vegyenek részt. Parragh László szerint meg kell vitatni a technikusképzés, a szakirányú továbbképzés és az ösztöndíjrendszer lehetőségeit, nyugati mintára pedig munkaerőpiaci előrejelző-rendszert kell kiépíteni. 

Tényleg jönnek a technikumok, újra átalakítják a szakgimnáziumi képzést

Tényleg jöhetnek a technikumok: a régi-új iskolatípusról Orbán Viktor is beszélt a XII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján.

Utóbbit - tette hozzá - a szakmai kamarák tökéletesen el tudnák látni és készen is állnak a feladatra. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felnőttképzés hatékonysága nem arányos a ráfordításokkal, noha egy jól működő rendszer akár már rövid távon is enyhíthetné a munkaerőhiányt. 

 Az MKIK elnöke kiemelte, hogy a Szakma Sztár Fesztivál 2007-es indulása óta felértékelődött az informatika és a digitális nyelvtudás, az idei rendezvényen pedig a közlekedés az új belépő. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával egyetértésben a rendezvény jövőre a mezőgazdasággal és az élelmiszergazdasággal egészül ki - tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.