A munkaerőpiaci kereslethez igazítaná a szakképzést az iparkamara elnöke

A kiszámítható jövőt és a versenyképes fizetést az értékesíthető szaktudás biztosíthatja, a szakképzést ezért a munkaerőpiaci kereslethez kell igazítani - jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden Budapesten, a 12. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján.

  • MTI

 Parragh László sikeresnek értékelte a magyar szakképzés átalakítását, a térség országaiból - mint mondta - jelentős az érdeklődés a korszerűsített rendszer iránt. Várakozása szerint helyreállhat a kétkezi munka megbecsülése is, de hangsúlyozta, hogy az átalakítás folyamata nem zárult le. 

A kamara vezetője szerint a szakképzés új tudástartalmait a gazdaság igényeihez kell igazítani. Ennek megfelelően azt javasolta, hogy a rendszerbe vonják be a vállalatokat és a szakmai kamarákat, a szakoktatók átvándorlását a versenyszférába magasabb fizetésekkel mérsékeljék, az oktatásban pedig a gazdasági szereplők is vegyenek részt. Parragh László szerint meg kell vitatni a technikusképzés, a szakirányú továbbképzés és az ösztöndíjrendszer lehetőségeit, nyugati mintára pedig munkaerőpiaci előrejelző-rendszert kell kiépíteni. 

Tényleg jönnek a technikumok, újra átalakítják a szakgimnáziumi képzést

Tényleg jöhetnek a technikumok: a régi-új iskolatípusról Orbán Viktor is beszélt a XII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján.

Utóbbit - tette hozzá - a szakmai kamarák tökéletesen el tudnák látni és készen is állnak a feladatra. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felnőttképzés hatékonysága nem arányos a ráfordításokkal, noha egy jól működő rendszer akár már rövid távon is enyhíthetné a munkaerőhiányt. 

 Az MKIK elnöke kiemelte, hogy a Szakma Sztár Fesztivál 2007-es indulása óta felértékelődött az informatika és a digitális nyelvtudás, az idei rendezvényen pedig a közlekedés az új belépő. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával egyetértésben a rendezvény jövőre a mezőgazdasággal és az élelmiszergazdasággal egészül ki - tette hozzá.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.