Mikor lesz a 2019-es tavaszi óraátállítás?

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, ez idén március 31-én lesz. Aznap kell hajnalban 2:00 óráról 3:00 órára előreállítani az órát. Érdekességek az óraátállításról.

  • Eduline

A nyári időszámítás ötlete valamikor 1784 körül született, Benjamin Franklin már akkor felvetette, hogy nyáron a korábbi felkeléssel lehetne spórolni a világításhoz használt gyertyákkal. Utána mégis majdnem másfél évszázadot kellett várni arra, hogy valóban bevezessék a nyári időszámítást.

Az Egyesült Államokban 1945 és 1966 között hatalmas zűrzavart okozott az óraátállítás, ugyanis az egyes államok eldönthették, hogy szeretnék-e alkalmazni a nyári időszámítást vagy sem, és ha igen, akkor milyen dátumtól kezdve. Emiatt a vonatok és buszok más-más idő szerint közlekedtek. A káosz felszámolása érdekében 1966-ban foglalták törvénybe, hogy a nyári időszámítás április utolsó vasárnapjától és október utolsó vasárnapjáig tart.

Több országban is előfordult már, hogy időszakosan úgy döntöttek: nem alkalmaznak külön nyári időszámítást. Például Olaszországban is 2011-ben eltörölték az óraátállítást, majd 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt ismét változtattak. Törökország 2016 őszétől kezdve csak a nyári időszámítást alkalmazza, így nem kell többé átállítani az órákat.

Mikor lesz a 2019-es tavaszi szünet, a májusi érettségi és a kötelező felmérések?

Néhány hét múlva vége a 2018/2019-es tanév első félévének - sokan készültök már az érettségire, a tanároknak pedig a kötelező mérésekkel lesz feladatuk. Itt vannak a második félév legfontosabb dátumai.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.