Milyen szempontok alapján döntenek a felvételizők sorsáról a középiskolák? Itt találjátok a legfontosabb információkat.
A középiskolák három lehetséges módon dönthetnek a felvételizők sorsáról. Egyes iskolákban csak a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, míg máshol a tanulmányi eredményeken kívül a központi írásbeli vizsga eredménye is számít. Vannak olyan intézmények, ahol még szóbeli is vár a diákokra.
A hozott pontokkal kapcsolatban minden iskola maga döntheti el, hogy mely tantárgyak osztályzatait veszi figyelembe, és azokból hogyan számít pontokat. Ezekről az iskola a felvételi tájékoztatójában köteles értesíteni a jelentkezőket.
A 2019-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Középiskolai felvételi: minden fontos dátum egy helyen
Bár az írásbeli vizsgák már régen véget értek, az idei középiskolai felvételi legfontosabb részei még csak most jönnek. Mikor lehet sorrendet módosítani, és mikor tudják meg a diákok, melyik iskolába kerültek be? Minden fontos dátum egy helyen.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
