Itt a lista: ezek a legfontosabb dátumok és határidők márciusban

Mikor módosíthatnak a középiskolákba felvételizők a megjelölt intézmények és tanulmányi területek sorrendjén? Meddig kell leadni a jelentkezési lapot a pedagógusminősítéshez? Meddig lehet diákhitelt igényelni? Itt az összes márciusi fontos dátum egy helyen.

  • Eduline

Középiskolai felvételi

2019. február 21-től március 14-ig: szóbeli vizsgák.

2019. március 18.: a középfokú iskolák legkésőbb március 18-ig nyilvánosságra hozzák a jelentkezők felvételi jegyzékét.

Ilyenek a felvételi ponthatárai a legnépszerűbb középiskolákban: hány ponttól lehet szóbelizni?

Több középiskola közzétette, hány ponttól hívják be a hozzájuk jelentkező diákokat a szóbeli felvételire. Itt találjátok a ponthatárokat.

2019. március 21-22.: a tanulói adatlapok módosításának időszaka. A tanulók ezen a két napon tudják módosítani a megjelölt középiskolák sorrendjét. Fontos: ilyenkor tanulmányi területet nem lehet törölni és új intézményt sem lehet megjelölni. A már megjelölt tanulmányi területek sorrendje viszont lehet módosítani, sőt új tanulmányi területeket is meg lehet jelölni, de csak azokban az iskolákban, amelyek már korábban is szerepeltek a listán. Ehhez természetesen az érintett középiskolával is egyeztetni kell.

Diákhitel

2019. március 18.: a márciusi hiteligénylés határideje. Aki március 18-ig igényli a diákhitelt, az április 15-én juthat hozzá a kölcsönhöz.

Pedagógusminősítés

2019. március 31.: A pedagógusok a magasabb fokozathoz szükséges minősítést az őket foglalkoztató intézmény vezetőjénél kezdeményezhetik. Március 31-éig kell leadniuk aláírva a jelentkezési lap két példányát az intézmény vezetőjének, aki aláírásával igazolja, hogy a pedagógus jelentkezett az eljárásra. A jelentkezés lap egyik példánya visszakerül a pedagógushoz. Fontos, hogy a különös feltételeknek is legkésőbb a jelentkezési határidőig kell megfelelni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.