Ilyenek a felvételi ponthatárai a legnépszerűbb középiskolákban: hány ponttól lehet szóbelizni?

Több középiskola közzétette, hány ponttól hívják be a hozzájuk jelentkező diákokat a szóbeli felvételire. Itt találjátok a ponthatárokat.

  • Eduline

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium 7. évfolyamára 365-en jelentkeztek. A felvételizők közül azokat a diákokat hívják be a szóbeli elbeszélgetésre, akik legalább 113 pontot szereztek. A 9. évfolyamra 305e-n jelentkeztek, itt a ponthatárt 111 pontnál húzták meg.

A VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban a francia két tannyelvű képzésre 108 ponttól, a nyelvi előkészítő, haladó német és kezdő angol képzésre 114 ponttól, az élsportolói osztályba 96 ponttól, a nyelvi előkészítős, angol-francia, angol-olasz és olasz-angol képzésre egységesen 110 ponttól hívják be felvételizőket.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumba a nyolcosztályos szóbeli felvételire 253-an, a hétosztályos vizsgára pedig 340-en jelentkeztek. A felvételizők közül a nyolc évfolyamos képzésre 78 ponttól, míg a hét évfolyamos képzésre 77 ponttól hívják be a jelentkezőket.

Az Újbudai József Attila Gimnáziumban a hagyományos pontszámítást követik. A központi írásbelin szerzett pontok, illetve az általános iskolából hozott pontok alapján készített rangsor első négyszáz tanulóját hívják be a szóbelire.

A győri Révai Miklós Gimnáziumba a 6 évfolyamos képzés szóbeli behívási ponthatára 114,5 pont. A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskolában és Gimnáziumban a szóbeli vizsga ponthatára a hat évfolyamos matematika specializációs képzésre 127 pont. A Deák Téri Evangélikus Gimnázium nyolcosztályos tagozatán azokat a tanulókat hívják be a szóbeli meghallgatásra, akik legalább 70 pontot elértek az írásbelin.

A Baár–Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon a szóbeli ponthatárt a központi írásbeli dolgozatok eredménye (a tanulmányi területnek megfelelő szorzóval számolva) és az általános iskolából hozott pontok alapján számítja. Ebből adódóan azokat a felvételizőket hívják be az elbeszélgetésre, akik összességében legalább 162 pontot szereztek.

A Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola sajátos pontszámítási rendszert alkalmaz. Ez alapján idén a ponthatárok a következők szerint alakultak: a hat évfolyamos angol képzésre 79 pont, a hat évfolyamos német képzésre 74 pont, a négy évfolyamos ének-zene speciális tantervű csoportba  (angol) 45,5 pont, a négy évfolyamos biológia képzésre 73 pont, a négy évfolyamos matematika tehetséggondozó csoportba (angol) 82 pont, a négy évfolyamos informatika egyedi tantervű csoportba (angol) 73 pont, az öt évfolyamos általános tantervű német nyelvi előkészítős képzésre 79,2 pont, és az öt évfolyamos általános tantervű spanyol nyelvi előkészítős képzésre 79,2 pont a beugró.

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban szintén nem a megszokott módon számítják a pontokat. A hozott pontokat hat tantárgy (magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy természettudományos tárgy) 5. osztályos év végi és 6. osztályos félévi eredményei határozták meg. Ahány osztályzat eltérés volt ezekben összesen az ötöstől, annyiszor fél pontot vontak le a maximálisan elérhető 10-ből. Ezek alapján, az írásbelivel együtt maximálisan 110 pont szerezhető. A szóbeli felvételire minden olyan tanulót behívnak, aki legalább 88, de legfeljebb 100 pontot ért el.  Azok a diákok, akik az eddig megszerezhető 110 pontból legalább 101-et elértek, felmentést kapnak a szóbeli alól – vagyis automatikusan megkapják a szóbelin megszerezhető maximális 36 pontot.

Középiskolai felvételi: ezek a következő hónapok legfontosabb dátumai

Hétfő éjfélig lehetett jelentkezni a középiskolákba. A határidő lejárt, de mi jön ezután? Ezek leszenek a következő hónapok legfontosabb dátumai a középiskolába készülőknek.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.