Több középiskola közzétette, hány ponttól hívják be a hozzájuk jelentkező diákokat a szóbeli felvételire. Itt találjátok a ponthatárokat.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium 7. évfolyamára 365-en jelentkeztek. A felvételizők közül azokat a diákokat hívják be a szóbeli elbeszélgetésre, akik legalább 113 pontot szereztek. A 9. évfolyamra 305e-n jelentkeztek, itt a ponthatárt 111 pontnál húzták meg.
A VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban a francia két tannyelvű képzésre 108 ponttól, a nyelvi előkészítő, haladó német és kezdő angol képzésre 114 ponttól, az élsportolói osztályba 96 ponttól, a nyelvi előkészítős, angol-francia, angol-olasz és olasz-angol képzésre egységesen 110 ponttól hívják be felvételizőket.
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumba a nyolcosztályos szóbeli felvételire 253-an, a hétosztályos vizsgára pedig 340-en jelentkeztek. A felvételizők közül a nyolc évfolyamos képzésre 78 ponttól, míg a hét évfolyamos képzésre 77 ponttól hívják be a jelentkezőket.
Az Újbudai József Attila Gimnáziumban a hagyományos pontszámítást követik. A központi írásbelin szerzett pontok, illetve az általános iskolából hozott pontok alapján készített rangsor első négyszáz tanulóját hívják be a szóbelire.
A győri Révai Miklós Gimnáziumba a 6 évfolyamos képzés szóbeli behívási ponthatára 114,5 pont. A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskolában és Gimnáziumban a szóbeli vizsga ponthatára a hat évfolyamos matematika specializációs képzésre 127 pont. A Deák Téri Evangélikus Gimnázium nyolcosztályos tagozatán azokat a tanulókat hívják be a szóbeli meghallgatásra, akik legalább 70 pontot elértek az írásbelin.
A Baár–Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon a szóbeli ponthatárt a központi írásbeli dolgozatok eredménye (a tanulmányi területnek megfelelő szorzóval számolva) és az általános iskolából hozott pontok alapján számítja. Ebből adódóan azokat a felvételizőket hívják be az elbeszélgetésre, akik összességében legalább 162 pontot szereztek.
A Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola sajátos pontszámítási rendszert alkalmaz. Ez alapján idén a ponthatárok a következők szerint alakultak: a hat évfolyamos angol képzésre 79 pont, a hat évfolyamos német képzésre 74 pont, a négy évfolyamos ének-zene speciális tantervű csoportba (angol) 45,5 pont, a négy évfolyamos biológia képzésre 73 pont, a négy évfolyamos matematika tehetséggondozó csoportba (angol) 82 pont, a négy évfolyamos informatika egyedi tantervű csoportba (angol) 73 pont, az öt évfolyamos általános tantervű német nyelvi előkészítős képzésre 79,2 pont, és az öt évfolyamos általános tantervű spanyol nyelvi előkészítős képzésre 79,2 pont a beugró.
Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban szintén nem a megszokott módon számítják a pontokat. A hozott pontokat hat tantárgy (magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy természettudományos tárgy) 5. osztályos év végi és 6. osztályos félévi eredményei határozták meg. Ahány osztályzat eltérés volt ezekben összesen az ötöstől, annyiszor fél pontot vontak le a maximálisan elérhető 10-ből. Ezek alapján, az írásbelivel együtt maximálisan 110 pont szerezhető. A szóbeli felvételire minden olyan tanulót behívnak, aki legalább 88, de legfeljebb 100 pontot ért el. Azok a diákok, akik az eddig megszerezhető 110 pontból legalább 101-et elértek, felmentést kapnak a szóbeli alól – vagyis automatikusan megkapják a szóbelin megszerezhető maximális 36 pontot.
Középiskolai felvételi: ezek a következő hónapok legfontosabb dátumai
Hétfő éjfélig lehetett jelentkezni a középiskolákba. A határidő lejárt, de mi jön ezután? Ezek leszenek a következő hónapok legfontosabb dátumai a középiskolába készülőknek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
