Minden óvodás számára döntő pillanat az iskolába lépés, csakhogy ehhez szükség van az iskolaérettséget igazoló dokumentumra. De mit jelent pontosan az iskolaérettség és mikor szükséges elvégezni a vizsgálatot?
„Meg tud-e felelni gyermekünk fizikailag, lelkileg, érzelmileg, vagy akár intellektuálisan azoknak az elvárásoknak, helyzeteknek, amelyeket az iskola szinte az első pillanattól támaszt vele szemben?” – teszi fel a kérdést a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. Kerületi Tagintézménye.
A köznevelési törvény alapján minden gyermek tanköteles, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. Viszont ez nem jelenti azt, hogy minden hatéves készen áll az iskolára. A jogszabályok szerint az óvodavezető dönt arról, hogy a gyermek elkezdheti-e az iskola tanulmányait, vagy még egy évet maradnia kell az óvodában.
Abban az esetben, ha a döntéssel kapcsolatban nem egyezik meg a pedagógus és a szülő véleménye, vagy ha kétségek merülnek fel a gyermek képességeivel kapcsolatban, akkor iskolaérettségi vizsgára van szükség. Ezt a vizsgálatot az óvoda, az iskola vezetője, de akár a szülő is kezdeményezheti.
Milyen kompetenciákat mérnek fel az iskolaérettségi vizsgálatok során?
Az iskolaérettségi vizsgálat egy olyan 2 órás alkalom, ahol a Pedagógiai Szakszolgálat pedagógusai és pszichológusai vannak jelen. A vizsgálatot délelőtti időpontban szervezik, amikor a gyerekek még frissek és kipihentek. A felmérés két részből áll – egy csoportos pedagógiai vizsgálatból és egy pszichológiai vizsgálatból.
A csoportos pedagógiai vizsgálat alatt a gyermekek munkaérettségét, az ábrázolási- és kifejezési készségeit, a mennyiségfogalom kialakulását, valamint a látás- és hallás utáni emlékezetet mérik fel. Miközben a gyerekek felmérése zajlik a pedagógusok a szülőkkel is elbeszélgetnek.
A pszichológiai vizsgálat alkalmával többek között azt nézik, hogy a gyerek milyen szinten képes bevonódni a feladatokba, milyen az általános tájékozottsága, hogyan tud a térben és időben tájékozódni, milyen a beszédkészsége, a gondolkodási sajátossága, és a verbális- és vizuális emlékezete.
Az iskolaérettségi vizsgálatot követően a szülőtől begyűjtött adatokból, a felmérés eredményeiből, az óvodapedagógus véleményéből – valamint szükség esetén a logopédus bevonásával – szakértői véleményt készítenek, melyet kiküldenek az illetékes óvodának és iskolának. Ebben az összegzésben leírják a javaslataikat a gyermek beiskolázására vagy a további óvodai képzésre vonatkozóan.
Sok pénzt veszítettek a pedagógusok a bértábla négy évvel ezelőtti átszabásával: itt vannak a számok
„Bérnyomásmérőt" készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezzel hívják fel a figyelmet arra, mennyit veszítettek a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok azzal, hogy 2015 januárja óta nem az évről évre emelkedő minimálbér alapján kapják a bérüket.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
