Iskolaérettségi vizsga: milyen kompetenciákat mérnek a vizsgán?

Minden óvodás számára döntő pillanat az iskolába lépés, csakhogy ehhez szükség van az iskolaérettséget igazoló dokumentumra. De mit jelent pontosan az iskolaérettség és mikor szükséges elvégezni a vizsgálatot?

  • Eduline

„Meg tud-e felelni gyermekünk fizikailag, lelkileg, érzelmileg, vagy akár intellektuálisan azoknak az elvárásoknak, helyzeteknek, amelyeket az iskola szinte az első pillanattól támaszt vele szemben?” – teszi fel a kérdést a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. Kerületi Tagintézménye.

A köznevelési törvény alapján minden gyermek tanköteles, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. Viszont ez nem jelenti azt, hogy minden hatéves készen áll az iskolára. A jogszabályok szerint az óvodavezető dönt arról, hogy a gyermek elkezdheti-e az iskola tanulmányait, vagy még egy évet maradnia kell az óvodában.

Abban az esetben, ha a döntéssel kapcsolatban nem egyezik meg a pedagógus és a szülő véleménye, vagy ha kétségek merülnek fel a gyermek képességeivel kapcsolatban, akkor iskolaérettségi vizsgára van szükség. Ezt a vizsgálatot az óvoda, az iskola vezetője, de akár a szülő is kezdeményezheti.

Milyen kompetenciákat mérnek fel az iskolaérettségi vizsgálatok során?

Az iskolaérettségi vizsgálat egy olyan 2 órás alkalom, ahol a Pedagógiai Szakszolgálat pedagógusai és pszichológusai vannak jelen. A vizsgálatot délelőtti időpontban szervezik, amikor a gyerekek még frissek és kipihentek. A felmérés két részből áll – egy csoportos pedagógiai vizsgálatból és egy pszichológiai vizsgálatból.

A csoportos pedagógiai vizsgálat alatt a gyermekek munkaérettségét, az ábrázolási- és kifejezési készségeit, a mennyiségfogalom kialakulását, valamint a látás- és hallás utáni emlékezetet mérik fel. Miközben a gyerekek felmérése zajlik a pedagógusok a szülőkkel is elbeszélgetnek.

A pszichológiai vizsgálat alkalmával többek között azt nézik, hogy a gyerek milyen szinten képes bevonódni a feladatokba, milyen az általános tájékozottsága, hogyan tud a térben és időben tájékozódni, milyen a beszédkészsége, a gondolkodási sajátossága, és a verbális- és vizuális emlékezete.

Az iskolaérettségi vizsgálatot követően a szülőtől begyűjtött adatokból, a felmérés eredményeiből, az óvodapedagógus véleményéből – valamint szükség esetén a logopédus bevonásával – szakértői véleményt készítenek, melyet kiküldenek az illetékes óvodának és iskolának. Ebben az összegzésben leírják a javaslataikat a gyermek beiskolázására vagy a további óvodai képzésre vonatkozóan.

Sok pénzt veszítettek a pedagógusok a bértábla négy évvel ezelőtti átszabásával: itt vannak a számok

„Bérnyomásmérőt" készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezzel hívják fel a figyelmet arra, mennyit veszítettek a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok azzal, hogy 2015 januárja óta nem az évről évre emelkedő minimálbér alapján kapják a bérüket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.