Hétfő éjfélig lehetett jelentkezni a középiskolákba. Már nem kell sokat várni a végleges eredményekre sem. De vajon, hogyan működik a rangsorolás. Vajon megelőzhet-e a felvételin jobb eredményt elért tanulót egy rosszabb eredményt elért tanuló? Itt a válasz.
Vajon megelőzhet-e a felvételi során jobb eredményt elért tanulót egy rosszabb eredményt elért tanuló?
A jelentkezők rangsorolásának algoritmusa kizárja annak a lehetőségét, hogy az adott intézmény adott tanulmányi területéről egy jelentkező kiessen pusztán azért, mert az adott tanulmányi területet későbbi helyen jelölte meg - írja az Oktatási Hivatal. Egy adott iskola adott tanulmányi területén egy jobb teljesítményt elért tanulót, ha őt még nem vették fel egy általa inkább preferált (előrébb sorolt) másik tanulmányi területre, nem előzhet meg a felvételnél egy itt rosszabb eredményt elért tanuló.
A rangsorból való kiesésnek két oka lehet: az egyik, hogy az illetőt egy általa magasabbra rangsorolt helyre már felvették, a másik, hogy az adott tanulmányi területre a felvehetők létszáma nála jobb felvételi eredménnyel rendelkező tanulókkal már betelt.
Középiskolai felvételi: azonos pontszám esetén melyik jelentkező kerül be?
Hétfő éjfélig lehetett jelentkezni a középiskolákba. Már nem kell sokat várni a végleges eredményekre sem. De milyen szabályok vonatkoznak arra, ha két jelentkező azonos pontszám ér el? Fontos kérdésre válaszolunk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
