Hétfő éjfélig lehetett jelentkezni a középiskolákba. Már nem kell sokat várni a végleges eredményekre sem. De milyen szabályok vonatkoznak arra, ha két jelentkező azonos pontszám ér el? Fontos kérdésre válaszolunk.
Az Oktatási Hivatal a beérkezett tanulói adatlapok alapján készíti el iskolánként a jelentkezők listáját, amelyet a középfokú iskolák rendelkezésére bocsát 2019. március 28-áig. Ezt követően 2019. április 30-áig minden olyan középfokú iskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adtatok be.
De milyen szabályok vonatkoznak arra, ha két felvételizőnek azonos a pontszáma. Ilyenkor hogyan kell a tanulókat rangsorolni?
A hatályos rendelet szerint, a felvételi eljárásban az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül a rangsoroláskor előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye (vagy a tartózkodási helye) az iskola székhelyének településén található, illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzet mibenlétét az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni - írja az Oktatási Hivatal.
A jelentkezési határidő lejárt, de mi jön ezután? Ezek leszenek a következő hónapok legfontosabb dátumai a középiskolába készülőknek.
A középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Itt az újabb terv: "műhelyiskolákat" hoznának létre az általános iskolából lemorzsolódó diákoknak
Műhelyiskolákat nyitnának azok számára, akik nem fejezték be az általános iskolát, ők részszakképesítést szerezhetnének így - mondta el az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés... című műsorában kedden este az innovációs és technológiai miniszter.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
