Sok pénzt veszítettek a pedagógusok a bértábla négy évvel ezelőtti átszabásával: itt vannak a számok

„Bérnyomásmérőt” készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezzel hívják fel a figyelmet arra, mennyit veszítettek a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok azzal, hogy 2015 januárja óta nem az évről évre emelkedő minimálbér alapján kapják a bérüket.

  • Eduline

„A táblázattal szembesíteni szeretnénk a pedagógusokat: 2015. január 1-től 2019. január 1-ig mekkora bruttó jövedelemtől estek el annak ellenére, hogy a kormány politikusai folyamatosan arról beszéltek, mekkora béremelést kaptak a pedagógusok” – írják közleményükben.

A Pedagógusok Szakszervezetének oldalán közzétett táblázatban mindenki kiválaszthatja a besorolási szintet és a fokozatot, a legmagasabb iskolai végzettségét, így nézheti meg, mekkora lenne a fizetése, ha még mindig a minimálbér lenne a pedagógusok bértáblájának alapja.

„Az adatok sokkoló hatásúak lesznek, ezért azt reméljük: a pedagógusok ráébrednek arra, hogy összefogással, a szakszervezet taglétszámának növelésével a bérharc is eredményesebb lehet” – írja a szakszervezet.

Béremelés szeptemberben, az óraszámok csökkentése: itt vannak a szakszervezet követelései

Minimálbérhez kötött vetítési alap, az óraszámok csökkentését, 2019. szeptemberi béremelést követel a Pedagógusok Szakszervezete a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.