„Bérnyomásmérőt” készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezzel hívják fel a figyelmet arra, mennyit veszítettek a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok azzal, hogy 2015 januárja óta nem az évről évre emelkedő minimálbér alapján kapják a bérüket.
„A táblázattal szembesíteni szeretnénk a pedagógusokat: 2015. január 1-től 2019. január 1-ig mekkora bruttó jövedelemtől estek el annak ellenére, hogy a kormány politikusai folyamatosan arról beszéltek, mekkora béremelést kaptak a pedagógusok” – írják közleményükben.
A Pedagógusok Szakszervezetének oldalán közzétett táblázatban mindenki kiválaszthatja a besorolási szintet és a fokozatot, a legmagasabb iskolai végzettségét, így nézheti meg, mekkora lenne a fizetése, ha még mindig a minimálbér lenne a pedagógusok bértáblájának alapja.
„Az adatok sokkoló hatásúak lesznek, ezért azt reméljük: a pedagógusok ráébrednek arra, hogy összefogással, a szakszervezet taglétszámának növelésével a bérharc is eredményesebb lehet” – írja a szakszervezet.
Béremelés szeptemberben, az óraszámok csökkentése: itt vannak a szakszervezet követelései
Minimálbérhez kötött vetítési alap, az óraszámok csökkentését, 2019. szeptemberi béremelést követel a Pedagógusok Szakszervezete a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
