Nem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a diákokat ilyen stresszhelyzetnek – mondta a középiskolai felvételiről a köznevelési helyettes államtitkár, aki szerint ugyanakkor a túljelentkezések miatt az iskoláknak muszáj szelektálniuk.
„Sosem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a tanulókat ilyen stresszhelyzetnek, de kényszerhelyzetben vannak az intézmények, hiszen ha több a jelentkező, mint ahány fővel az osztályokat elindítják, akkor muszáj szelektálniuk, és ez nem történhet máshogy, mint valamilyen szakmai-tanulmányi teljesítmény alapján” – mondta a középiskolai felvételi rendszeréről Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár az Inforádiónak.
Hozzátette: jól bevált metódus, hogy legalább az írásbeli matematikából, magyarból központi rendszerben történik. „Nagyon eltérő a mezőny, és azért azt is látni kell, hogy a 9. osztályra jelentkezők esetén egészen más feladata van a szűrésnek, mint a csaknem tízezer hatosztályosba és a hatezer nyolcosztályosba jelentkező esetén. Ez a hatezer fő a saját évfolyamának jó eséllyel a krémje, és ennek megfelelően viszonylag nehéz feladatlapokat is kell készíteni. Itt nem az a cél, mint, mondjuk, az érettséginél, hogy lehetőleg mindenki hozzon száz százalékot” – fogalmazott, hozzátéve: értelmetlen lenne az a felvételi eljárás, ahol egy nagyon könnyű feladatlapot mindenki sikeresen kitölt.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a diákoknak nagyjából a negyven százaléka jár gimnáziumba, a további kapacitásbővítést „a tárca megfogta”, „de olyan mértékű visszafejlesztés vagy kapacitáscsökkentés, amely direkt és tudatosan nehezítette volna a gimnáziumba való bekerülést, nem történt az elmúlt években”.
"A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör" - ilyen volt a középiskolai felvételi
Ez „egy gyorsasági verseny", a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt - mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három - több időt igénylő - szöveges feladatot is kaptak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
