Iskolakertprogram: sok a jelentkező

Az iskolakert-fejlesztési programra nyolcszoros a túljelentkezés, és az Iskolakertekért Alapítvány szerint nem elegendő eszközökkel ellátni egy kezdő iskolakert-építő csapatot, szükség van a jó gyakorlatok átadására is, amit a programba épített pedagógusképzés biztosít majd - írta a Magyar Idők hétfőn.

  • MTI

Az Agrárminisztérium, az Iskolakertekért Alapítvány, a Váci Egyházmegyei Karitász és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara saját iskolakert kezdeményezéseik összehangolására indított iskolakert-fejlesztési programja első részeként januárban kezdődött az alapozó alprogram, amely külön kategóriában támogatja a 2018 őszén útjára indított Földforgatók kísérleti programba bevont iskolákat is - ismerteti a lap. A program második részeként iskolakerti tematikus modulokat dolgoztak ki, hogy minél több intézmény megtalálja a saját pedagógiai céljainak és helyzetének megfelelő lehetőségeket.

Mátyás Izolda, az Iskolakertekért Alapítvány munkatársa elmondta: minden kert esetében helyszíni mentorálást biztosítanak az ökológiai szemléletű kertfenntartás érdekében, valamint a pedagógiai programba való beépíthetőség és a szervezés terén. Nemcsak kezdő, hanem haladó iskolakert-építőknek is nyújtanak támogatást, akik országos program nélkül, lelkesedésből és önerőből kezdték el létrehozni kertjeiket. 

Az országban jelenleg 1118 iskolakert működik, a köznevelési feladatellátási helyek körülbelül nyolc százalékában kertészkednek a gyerekekkel - írta a Magyar Idők.

Tankerteket hoznak létre a nagyvárosi iskolák udvarában: indul az új program

Országos iskolakert-fejlesztési programot indít januárban az Agrárminisztérium, az Iskolakertekért Alapítvány, a Váci Egyházmegyei Karitász és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara saját kezdeményezéseik összehangolásaként.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.