Riasztó adatok az iskolai erőszakról

Az UNICEF 2018 augusztusi jelentése szerint a magyar gyerekek 51 százaléka élt már át iskolai erőszakot: bántalmazták vagy verekedett.

  • Eduline

Ausztria, Szlovákia, Románia és Oroszország is 50 százalék körül szerepelt, egyedül Horvátországban alacsonyabb az iskolai erőszakot átélt diákok aránya, 42 százalék - írja a Blikk.

A legkevésbé a svéd gyerekek találkoznak iskolai agresszióval (28%), míg a lista végén Litvánia zárt 66 százalékkal.

A magyar kutatók még ennél is borúsabb képet festettek: az az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2015-ös tanulmánya szerint a diákok majdnem kétharmada élt át iskolai bántalmazást. 36,7 százalékukat egyszer-kétszer, 16 százalékukat néhányszor, 5 százalékukat hetente, minden tizedik diákot viszont hetente többször is bántalmaznak az iskolában.

Lesújtó jelentés a magyar gyerekekről: megoldatlan problémákkal küzdenek

Évről évre nehezebb gyereknek lenni Magyarországon, az egymásra rakódó feszültség és a régóta húzódó, megoldatlan problémák miatt - mondja Gyurkó Szilvia, a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány létrehozója, a 2017-ről szóló Gyermekjogi Jelentésük alapján.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.