Az UNICEF 2018 augusztusi jelentése szerint a magyar gyerekek 51 százaléka élt már át iskolai erőszakot: bántalmazták vagy verekedett.
Ausztria, Szlovákia, Románia és Oroszország is 50 százalék körül szerepelt, egyedül Horvátországban alacsonyabb az iskolai erőszakot átélt diákok aránya, 42 százalék - írja a Blikk.
A legkevésbé a svéd gyerekek találkoznak iskolai agresszióval (28%), míg a lista végén Litvánia zárt 66 százalékkal.
A magyar kutatók még ennél is borúsabb képet festettek: az az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2015-ös tanulmánya szerint a diákok majdnem kétharmada élt át iskolai bántalmazást. 36,7 százalékukat egyszer-kétszer, 16 százalékukat néhányszor, 5 százalékukat hetente, minden tizedik diákot viszont hetente többször is bántalmaznak az iskolában.
Évről évre nehezebb gyereknek lenni Magyarországon, az egymásra rakódó feszültség és a régóta húzódó, megoldatlan problémák miatt – mondja Gyurkó Szilvia, a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány létrehozója, a 2017-ről szóló Gyermekjogi Jelentésük alapján.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
