Újabb kritika a középiskolai felvételiről: "ez a felső-középosztálybeli gyerekeknek készül"

Hétvégén több tízezer általános írta meg az idei központi középiskolai felvételit. De kiknek készül valójában a középiskolai feladatsor?

  • Eduline

A feladatsor egy központilag összeállított dolgozat, ami azt jelenti, hogy minden diák ugyanabban az időpontban ugyanazt a feladatsort kapta. Ez kifejezetten igazságosnak tűnik, azonban a felvételi rendszer arra nem figyel, hogy mindenkinél az egyéni igényeihez, adottságaihoz és lehetőségeihez mérten mutathatja meg, mire képes.

A felvételi a felső-középosztálybeli gyerekeknek készül. Azoknak a diákoknak, akik olyan iskolába járnak, ahol a sikeres felvételihez szükséges ismereteket a napi tanórákon vagy külön felvételi előkészítőn tanulják meg. Esetleg a szüleiknek is van szabadidejük, hogy az iskola után külön leüljenek tanulni a gyerekekkel otthon - írja az alternatív iskolákkal kapcsolatos témákat feldolgozó Alterkata nevű blog szerzője.

Azok a gyerekek azonban, akik kisebb vidéki településeken laknak, nagyobb távolságra élnek az iskoláiktól, és az időhiányon kívül sokszor anyagilag sem engedhetik meg maguknak a plusz felkészülési lehetőségeket.

Az, hogy a teszt középosztálybeli gyerekeknek készült, a feladatok szövegéből is kiderül, például lehet erre a nyolcadikosok felvételiének egyik feladata:

Tegnap a bátyámmal és a barátommal moziban voltam.

A film nem tetszett nekem, mert nagyon elfáradok, ha a hallott idegen szöveget nekem

kell lefordítani.

A főszereplő színész ugyan a barátom kedvence, de én még egy filmben sem láttam. "

Életszerű és könnyen értelmezhető probléma egy nyírségi faluban is, eredeti nyelven nézni egy filmet a moziban? - teszi fel a szerző a kérdést. A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el.

"A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör" - ilyen volt a középiskolai felvételi

Ez „egy gyorsasági verseny", a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt - mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három - több időt igénylő - szöveges feladatot is kaptak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.