Hétvégén több tízezer általános írta meg az idei központi középiskolai felvételit. De kiknek készül valójában a középiskolai feladatsor?
A feladatsor egy központilag összeállított dolgozat, ami azt jelenti, hogy minden diák ugyanabban az időpontban ugyanazt a feladatsort kapta. Ez kifejezetten igazságosnak tűnik, azonban a felvételi rendszer arra nem figyel, hogy mindenkinél az egyéni igényeihez, adottságaihoz és lehetőségeihez mérten mutathatja meg, mire képes.
A felvételi a felső-középosztálybeli gyerekeknek készül. Azoknak a diákoknak, akik olyan iskolába járnak, ahol a sikeres felvételihez szükséges ismereteket a napi tanórákon vagy külön felvételi előkészítőn tanulják meg. Esetleg a szüleiknek is van szabadidejük, hogy az iskola után külön leüljenek tanulni a gyerekekkel otthon - írja az alternatív iskolákkal kapcsolatos témákat feldolgozó Alterkata nevű blog szerzője.
Azok a gyerekek azonban, akik kisebb vidéki településeken laknak, nagyobb távolságra élnek az iskoláiktól, és az időhiányon kívül sokszor anyagilag sem engedhetik meg maguknak a plusz felkészülési lehetőségeket.
Az, hogy a teszt középosztálybeli gyerekeknek készült, a feladatok szövegéből is kiderül, például lehet erre a nyolcadikosok felvételiének egyik feladata:
Tegnap a bátyámmal és a barátommal moziban voltam.
A film nem tetszett nekem, mert nagyon elfáradok, ha a hallott idegen szöveget nekemkell lefordítani.A főszereplő színész ugyan a barátom kedvence, de én még egy filmben sem láttam. "
Életszerű és könnyen értelmezhető probléma egy nyírségi faluban is, eredeti nyelven nézni egy filmet a moziban? - teszi fel a szerző a kérdést. A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el.
"A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör" - ilyen volt a középiskolai felvételi
Ez „egy gyorsasági verseny", a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt - mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három - több időt igénylő - szöveges feladatot is kaptak.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
