Újabb kritika a középiskolai felvételiről: "ez a felső-középosztálybeli gyerekeknek készül"

Hétvégén több tízezer általános írta meg az idei központi középiskolai felvételit. De kiknek készül valójában a középiskolai feladatsor?

  • Eduline

A feladatsor egy központilag összeállított dolgozat, ami azt jelenti, hogy minden diák ugyanabban az időpontban ugyanazt a feladatsort kapta. Ez kifejezetten igazságosnak tűnik, azonban a felvételi rendszer arra nem figyel, hogy mindenkinél az egyéni igényeihez, adottságaihoz és lehetőségeihez mérten mutathatja meg, mire képes.

A felvételi a felső-középosztálybeli gyerekeknek készül. Azoknak a diákoknak, akik olyan iskolába járnak, ahol a sikeres felvételihez szükséges ismereteket a napi tanórákon vagy külön felvételi előkészítőn tanulják meg. Esetleg a szüleiknek is van szabadidejük, hogy az iskola után külön leüljenek tanulni a gyerekekkel otthon - írja az alternatív iskolákkal kapcsolatos témákat feldolgozó Alterkata nevű blog szerzője.

Azok a gyerekek azonban, akik kisebb vidéki településeken laknak, nagyobb távolságra élnek az iskoláiktól, és az időhiányon kívül sokszor anyagilag sem engedhetik meg maguknak a plusz felkészülési lehetőségeket.

Az, hogy a teszt középosztálybeli gyerekeknek készült, a feladatok szövegéből is kiderül, például lehet erre a nyolcadikosok felvételiének egyik feladata:

Tegnap a bátyámmal és a barátommal moziban voltam.

A film nem tetszett nekem, mert nagyon elfáradok, ha a hallott idegen szöveget nekem

kell lefordítani.

A főszereplő színész ugyan a barátom kedvence, de én még egy filmben sem láttam. "

Életszerű és könnyen értelmezhető probléma egy nyírségi faluban is, eredeti nyelven nézni egy filmet a moziban? - teszi fel a szerző a kérdést. A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el.

"A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör" - ilyen volt a középiskolai felvételi

Ez „egy gyorsasági verseny", a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt - mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három - több időt igénylő - szöveges feladatot is kaptak.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.