Újabb kritika a középiskolai felvételiről: "ez a felső-középosztálybeli gyerekeknek készül"

Hétvégén több tízezer általános írta meg az idei központi középiskolai felvételit. De kiknek készül valójában a középiskolai feladatsor?

  • Eduline

A feladatsor egy központilag összeállított dolgozat, ami azt jelenti, hogy minden diák ugyanabban az időpontban ugyanazt a feladatsort kapta. Ez kifejezetten igazságosnak tűnik, azonban a felvételi rendszer arra nem figyel, hogy mindenkinél az egyéni igényeihez, adottságaihoz és lehetőségeihez mérten mutathatja meg, mire képes.

A felvételi a felső-középosztálybeli gyerekeknek készül. Azoknak a diákoknak, akik olyan iskolába járnak, ahol a sikeres felvételihez szükséges ismereteket a napi tanórákon vagy külön felvételi előkészítőn tanulják meg. Esetleg a szüleiknek is van szabadidejük, hogy az iskola után külön leüljenek tanulni a gyerekekkel otthon - írja az alternatív iskolákkal kapcsolatos témákat feldolgozó Alterkata nevű blog szerzője.

Azok a gyerekek azonban, akik kisebb vidéki településeken laknak, nagyobb távolságra élnek az iskoláiktól, és az időhiányon kívül sokszor anyagilag sem engedhetik meg maguknak a plusz felkészülési lehetőségeket.

Az, hogy a teszt középosztálybeli gyerekeknek készült, a feladatok szövegéből is kiderül, például lehet erre a nyolcadikosok felvételiének egyik feladata:

Tegnap a bátyámmal és a barátommal moziban voltam.

A film nem tetszett nekem, mert nagyon elfáradok, ha a hallott idegen szöveget nekem

kell lefordítani.

A főszereplő színész ugyan a barátom kedvence, de én még egy filmben sem láttam. "

Életszerű és könnyen értelmezhető probléma egy nyírségi faluban is, eredeti nyelven nézni egy filmet a moziban? - teszi fel a szerző a kérdést. A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el.

"A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör" - ilyen volt a középiskolai felvételi

Ez „egy gyorsasági verseny", a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt - mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három - több időt igénylő - szöveges feladatot is kaptak.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.