2019 szeptemberétől kapjanak béremelést a köznevelésben dolgozók – ezt kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A szakszervezet részt vesz az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában, de az ágazati sztrájkról csak később dönt, az oktatási kormányzattal hónapok óta folyó tárgyalások eredményétől függően.
A szakszervezet idézi Maruzsa Zoltán helyettes államtitkárt, aki múlt héten azt nyilatkozta, hogy a vetítési alap emelése a 2020-as büdzsébe bekerülhet, erről már egyeztetnek. „A PSZ - látva a pedagógustársadalomban is tapasztalható feszültséget, melynek egyik oka az, hogy a béreket a vetítési alaphoz kötötték és nem a mindenkori minimálbérhez - úgy gondolja, javaslata kompromisszumos megoldás lehet az oktatási kormányzattal hónapok óta folyó tárgyalásokon. További feszültséget jelent, hogy a közalkalmazottak illetménytáblája évek óta nem változott” – írják közleményükben.
Hozzáteszik: szolidárisak mindazokkal, akiket érdeksérelem ért a Munka Törvénykönyvének módosítása miatt, „a legutóbbi kongresszusán született döntés értelmében azonban a PSZ tárgyalóasztalnál kíván eredményeket elérni. Ennek érdekében - a tavaly nyári szakszervezeti tisztújítás után - felvette a kapcsolatot a minisztériumok képviselőivel és kezdeményezésére ült össze 2018 decemberében a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács is.”
A PSZ vezetősége hétfőn úgy döntött, hogy részt vesz a SZEF keretén belül megalakuló Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában, de az ágazati sztrájkról csak később hoz döntést, az oktatási kormányzattal hónapok óta folyó tárgyalások eredményétől függően. Ezeken a tárgyalásokon szerepel egyebek mellett a heti 22-26 órából adódó feszültség, a többletmunka után járó díjazás, a tanulók és a pedagógusok terheinek csökkentése is.
Több tízezer forinttal lehetne magasabb a tanárok fizetése: ezért csalódnak nagyot minden januárban
„6 éves, egyetemi képzést követően a kezdő tanári fizetés" és „szakmunkás minimálbér". Mi a különbség a kettő között? Semmi - ez a mém kezdett terjedni 2018 utolsó napjaiban, a 2019-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodás megszületése után a tanári Facebook-csoportokban.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
