2019 szeptemberétől kapjanak béremelést a köznevelésben dolgozók – ezt kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A szakszervezet részt vesz az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában, de az ágazati sztrájkról csak később dönt, az oktatási kormányzattal hónapok óta folyó tárgyalások eredményétől függően.
A szakszervezet idézi Maruzsa Zoltán helyettes államtitkárt, aki múlt héten azt nyilatkozta, hogy a vetítési alap emelése a 2020-as büdzsébe bekerülhet, erről már egyeztetnek. „A PSZ - látva a pedagógustársadalomban is tapasztalható feszültséget, melynek egyik oka az, hogy a béreket a vetítési alaphoz kötötték és nem a mindenkori minimálbérhez - úgy gondolja, javaslata kompromisszumos megoldás lehet az oktatási kormányzattal hónapok óta folyó tárgyalásokon. További feszültséget jelent, hogy a közalkalmazottak illetménytáblája évek óta nem változott” – írják közleményükben.
Hozzáteszik: szolidárisak mindazokkal, akiket érdeksérelem ért a Munka Törvénykönyvének módosítása miatt, „a legutóbbi kongresszusán született döntés értelmében azonban a PSZ tárgyalóasztalnál kíván eredményeket elérni. Ennek érdekében - a tavaly nyári szakszervezeti tisztújítás után - felvette a kapcsolatot a minisztériumok képviselőivel és kezdeményezésére ült össze 2018 decemberében a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács is.”
A PSZ vezetősége hétfőn úgy döntött, hogy részt vesz a SZEF keretén belül megalakuló Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában, de az ágazati sztrájkról csak később hoz döntést, az oktatási kormányzattal hónapok óta folyó tárgyalások eredményétől függően. Ezeken a tárgyalásokon szerepel egyebek mellett a heti 22-26 órából adódó feszültség, a többletmunka után járó díjazás, a tanulók és a pedagógusok terheinek csökkentése is.
Több tízezer forinttal lehetne magasabb a tanárok fizetése: ezért csalódnak nagyot minden januárban
„6 éves, egyetemi képzést követően a kezdő tanári fizetés" és „szakmunkás minimálbér". Mi a különbség a kettő között? Semmi - ez a mém kezdett terjedni 2018 utolsó napjaiban, a 2019-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodás megszületése után a tanári Facebook-csoportokban.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
