PSZ: szeptembertől kapjanak béremelést az iskolákban dolgozók

2019 szeptemberétől kapjanak béremelést a köznevelésben dolgozók – ezt kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A szakszervezet részt vesz az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában, de az ágazati sztrájkról csak később dönt, az oktatási kormányzattal hónapok óta folyó tárgyalások eredményétől függően.

  • Eduline

A szakszervezet idézi Maruzsa Zoltán helyettes államtitkárt, aki múlt héten azt nyilatkozta, hogy a vetítési alap emelése a 2020-as büdzsébe bekerülhet, erről már egyeztetnek. „A PSZ - látva a pedagógustársadalomban is tapasztalható feszültséget, melynek egyik oka az, hogy a béreket a vetítési alaphoz kötötték és nem a mindenkori minimálbérhez - úgy gondolja, javaslata kompromisszumos megoldás lehet az oktatási kormányzattal hónapok óta folyó tárgyalásokon. További feszültséget jelent, hogy a közalkalmazottak illetménytáblája évek óta nem változott” – írják közleményükben.

Hozzáteszik: szolidárisak mindazokkal, akiket érdeksérelem ért a Munka Törvénykönyvének módosítása miatt, „a legutóbbi kongresszusán született döntés értelmében azonban a PSZ tárgyalóasztalnál kíván eredményeket elérni. Ennek érdekében - a tavaly nyári szakszervezeti tisztújítás után - felvette a kapcsolatot a minisztériumok képviselőivel és kezdeményezésére ült össze 2018 decemberében a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács is.”

A PSZ vezetősége hétfőn úgy döntött, hogy részt vesz a SZEF keretén belül megalakuló Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában, de az ágazati sztrájkról csak később hoz döntést, az oktatási kormányzattal hónapok óta folyó tárgyalások eredményétől függően. Ezeken a tárgyalásokon szerepel egyebek mellett a heti 22-26 órából adódó feszültség, a többletmunka után járó díjazás, a tanulók és a pedagógusok terheinek csökkentése is.

Több tízezer forinttal lehetne magasabb a tanárok fizetése: ezért csalódnak nagyot minden januárban

„6 éves, egyetemi képzést követően a kezdő tanári fizetés" és „szakmunkás minimálbér". Mi a különbség a kettő között? Semmi - ez a mém kezdett terjedni 2018 utolsó napjaiban, a 2019-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodás megszületése után a tanári Facebook-csoportokban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.