Bruttó 100-250 ezer forint közötti összeggel lehetne magasabb a pedagógusok fizetése, ha a bértábla alapja a vetítési alap még mindig a minimálbér lenne - derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének számításaiból.
„Íme az összehasonlító táblázat a pedagógus-illetményekről. Látható, hogy vannak olyan fokozatok, amelyekben a kezdőbérek nem érnék el a középfokú végzettségűek garantált bérminimumát. Ők azért kapnak január 1-jétől fizetésemelést, hogy legalább erre a szintre felzárkózzanak. Még ekkor is legalább 7%-kal kevesebbet keresnek majd, mint a szintén gyalázatos bérért dolgozó, nem pedagógus-végezettséggel rendelkező, nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő (NOKS) munkakörben foglalkoztatottak. Azt is látjuk, hogy ha továbbra is a minimálbér lenne a pedagógusbérek vetítési alapja - ahogy az 2014. december 31-éig volt -, mennyivel keresnénk többet” – írja Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), és részletes számítást is közzétettek.
Kiemelik: ez a különbözet felsőfokú végzettségűek esetében havi bruttó 100-250 ezer forint közé esik. „Ennyit vesznek ki havonta a zsebünkből azzal, hogy a vetítési alap még mindig a 2014. évi minimálbér szintjén van” – írják.
Több tízezer forinttal lehetne magasabb a tanárok fizetése: ezért csalódnak nagyot minden januárban
„6 éves, egyetemi képzést követően a kezdő tanári fizetés" és „szakmunkás minimálbér". Mi a különbség a kettő között? Semmi - ez a mém kezdett terjedni 2018 utolsó napjaiban, a 2019-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodás megszületése után a tanári Facebook-csoportokban.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
