Ha nincs kötelező biciklizés, kötelező sörözés, akkor miért gondoljuk, hogy egy egész osztálynak, sőt országszerte egy egész korcsoportnak pontosan ugyanazt kell olvasnia? Ezt a kérdést tette fel a HVG-nek adott interjúban Steklács János, az ELTE tanszékvezetője.
„Amikor a tizenévesek olvasási nehézségeivel és azok kezelésével foglalkozó nemzetközi konferencián beszámoltunk róla, hogy a magyar diákok iskolai olvasmányaikban száz évvel ezelőtt élt szerzők, az ő korukból származó felnőtt- és gyerekszereplők történeteivel találkoznak, a nyugat-európai kollégák visszakérdeztek, mert azt hitték, rosszul fogalmaztuk meg az angol szöveget. Csak a közép-európai kollégák bólogattak, hogy náluk is ez a helyzet” – mondta a HVG-nek adott interjúban Steklács János, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának magyar tanszékét vezető egyetemi tanár, aki úgy véli, nem logikus, hogy nem kortárs szerzők műveivel kezdődik az iskolákban az irodalmi nevelés. „Mondhatjuk a tanulóknak, hogy ez érdekes, de ugyanúgy járunk, mint amikor a finomfőzelék finomságáról akarjuk meggyőzni őket” – tette hozzá.
„Ha nincs kötelező biciklizés, kötelező sörözés, akkor miért gondoljuk, hogy egy egész osztálynak, sőt országszerte egy egész korcsoportnak pontosan ugyanazt kell olvasnia? Legyen néhány nemzeti kötelező meg választható olvasmány, mert erősíti az összetartozást, ha tudom, hogy ugyanazzal a történettel a többi tízmillió magyar is megismerkedett iskoláskorában. De a mai lista az 1940–1950-es éveket idézi, amikor a szabadidős tevékenységek között elöl állt az olvasás. 12 éves koruktól a gyerekek sokszor már a felnőttirodalommal ismerkedtek – a maiak közül a lelkesek is körülbelül 18 éves korukra jutnak idáig. Vagyis megrostálnám ezt a lajstromot, mert meggyőződésem, hogy a kevesebb több lenne, ha azt úgy olvassák el, hogy élvezetet találnak benne” – mondta a kötelező olvasmányokról.
Az egyetemi tanár az interjúban azt is kiemelte: hasznos lenne az összművészeti nevelés, az irodalomnak a zenével, a képzőművészettel való összekapcsolása vagy a világ- és magyar irodalom párhuzamainak felfedése. „A felnőttek közül sem sokan tudják például, hogy az első ismert drámaírónk, Bornemisza Péter Shakespeare-nek a kortársa volt. Az első osztályban az óvodában megismert népmesékkel kezdenék, aztán jöhetnének azok a gyerekversek, amelyek hozzájuk szólnak. Rövidebb írások, hogy ráérezzenek: a most élő szerzők művei játszani hívnak, a világuk, a nyelvezetük igazodik a mindennapjaikhoz” – magyarázta.
A teljes interjút itt olvashatjátok el.
„A kilencedikes irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, Petőfi előtt nincs kötelező szerző"
Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük - véli Fenyő D.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
