Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 2. rész: egyházi középiskolák.
Milyen egyházak működtetnek középiskolát?
Míg a rendszerváltás előtt alig néhány középiskolát működtethettek egyházak − ezek közé tartozott például a Debreceni Református Kollégium vagy a Pannonhalmi Bencés Gimnázium −, ma már az egyházakhoz több mint százhatvan gimnázium, majdnem száz szakgimnázium és nyolcvan kollégium tartozik. Az általános iskolások a református, római és görögkatolikus középiskolák mellett evangélikus, baptista, zsidó, valamint a Hit Gyülekezetéhez tartozó intézményekbe is jelentkezhetnek, több egyházi gimnázium indít tagozatos, két tannyelvű, hatosztályos és nyelvi előkészítős osztályokat is. ű
Mikor jó választás?
Szinte kivétel nélkül az összes egyházi gimnázium és szakgimnázium leszögezi felvételi tájékoztatójában: olyan diákokat (és szülőket) várnak, akik egyetértenek pedagógiai elveikkel, elfogadják az állami iskolákénál valamivel szigorúbb házirendet. A legtöbb egyházi középiskolába egyébként más felekezethez tartozó nyolcadikosok is jelentkezhetnek, ám plébánosi, lelkészi ajánlást szinte mindenhol kérnek a felvételizőktől − sok gimnáziumban pedig a szóbeli felvételin is kérdezik a diákokat gyülekezeti aktivitásukról.
Mit tanulnak a diákok?
Az egyházi középiskolák tanrendje elsősorban abban a különbözik az állam középiskolákétól, hogy a diákok heti több órában tanulnak hit- és erkölcstant, esetleg egyházi éneket, sok iskolában a hetet istentisztelettel vagy misével, a tanítási napokat pedig rövid imával, elcsendesedéssel és közös énekkel kezdik vagy zárják.
Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: kihez illik ez az iskolatípus?
Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok.
A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
