Iskolaválasztás előtt: mikor jó választás az egyházi iskola?

Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 2. rész: egyházi középiskolák.

  • Eduline

Milyen egyházak működtetnek középiskolát?

Míg a rendszerváltás előtt alig néhány középiskolát működtethettek egyházak − ezek közé tartozott például a Debreceni Református Kollégium vagy a Pannonhalmi Bencés Gimnázium −, ma már az egyházakhoz több mint százhatvan gimnázium, majdnem száz szakgimnázium és nyolcvan kollégium tartozik. Az általános iskolások a református, római és görögkatolikus középiskolák mellett evangélikus, baptista, zsidó, valamint a Hit Gyülekezetéhez tartozó intézményekbe is jelentkezhetnek, több egyházi gimnázium indít tagozatos, két tannyelvű, hatosztályos és nyelvi előkészítős osztályokat is. ű

Mikor jó választás?

Szinte kivétel nélkül az összes egyházi gimnázium és szakgimnázium leszögezi felvételi tájékoztatójában: olyan diákokat (és szülőket) várnak, akik egyetértenek pedagógiai elveikkel, elfogadják az állami iskolákénál valamivel szigorúbb házirendet. A legtöbb egyházi középiskolába egyébként más felekezethez tartozó nyolcadikosok is jelentkezhetnek, ám plébánosi, lelkészi ajánlást szinte mindenhol kérnek a felvételizőktől − sok gimnáziumban pedig a szóbeli felvételin is kérdezik a diákokat gyülekezeti aktivitásukról.

Mit tanulnak a diákok?

Az egyházi középiskolák tanrendje elsősorban abban a különbözik az állam középiskolákétól, hogy a diákok heti több órában tanulnak hit- és erkölcstant, esetleg egyházi éneket, sok iskolában a hetet istentisztelettel vagy misével, a tanítási napokat pedig rövid imával, elcsendesedéssel és közös énekkel kezdik vagy zárják.

Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: kihez illik ez az iskolatípus?

Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok.

A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.