A szakképző iskolák fölé kerülő kancelláriák újabb vízfejként nehezítik majd meg az iskolák működését – írja közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egyetemek után a szakképzésben is kancelláriarendszert vezetnek be a, Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár néhány napja arról beszélt: jelenleg 44 szakképzési centrum van Magyarországon, ezeket az intézményeket kancelláriákká fogják alakítani, ahol az új, menedzsment jellegű vezetés figyel majd arra, hogy az intézmények környezetében tevékenykedő gazdasági résztvevők igényeinek megfelelő legyen az oktatás.
A szakszervezet érdemi szakmai egyeztetést kér a kancellári rendszerről „az elmúlt évtizedben létrejött és megszűnt „vízfejek” tapasztalatainak feldolgozásával, hogy ne kerüljenek ismét a sor végére a tanulók, a pedagógusok és az iskolák, és az ő helyzetükön keresztül a közösségi - köztük a munkáltatói – érdekek”.
A PSZ szerint az is kérdéses terv, hogy a tanműhelyek fejlesztését ismét gazdasági társaságokba szerveznék ki. „A gazdasági társaságokba kiszervezett tanműhelyek azért szűntek meg az elmúlt fél évtizedben, mert nem volt, aki finanszírozza fenntartásukat, így az állam és a szakképzési centrumok futhattak a megszűnő gazdasági társaságok vagyona után. A PSZ azt javasolja, hogy azokban az esetekben, ahol a cégek, a gazdálkodó szervezetek nem vállalják a tanulók gyakorlati képzését, a tanműhelyfejlesztéseket a szakképzési centrumokban hajtsák végre, ne szervezzék ki újra az uniós fejlesztéseket gazdasági társaságokba úgy, hogy ráadásul azok későbbi finanszírozásáról sem ismeretesek az elképzelések” – írják.
Kancelláriákká alakítják a szakképzési centrumokat
Az egyetemek után a szakoktatásban is kancelláriarendszert vezetnek be a szakképzési centrumok korszerűsítésének részeként - mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
