A szakképző iskolák fölé kerülő kancelláriák újabb vízfejként nehezítik majd meg az iskolák működését – írja közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egyetemek után a szakképzésben is kancelláriarendszert vezetnek be a, Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár néhány napja arról beszélt: jelenleg 44 szakképzési centrum van Magyarországon, ezeket az intézményeket kancelláriákká fogják alakítani, ahol az új, menedzsment jellegű vezetés figyel majd arra, hogy az intézmények környezetében tevékenykedő gazdasági résztvevők igényeinek megfelelő legyen az oktatás.
A szakszervezet érdemi szakmai egyeztetést kér a kancellári rendszerről „az elmúlt évtizedben létrejött és megszűnt „vízfejek” tapasztalatainak feldolgozásával, hogy ne kerüljenek ismét a sor végére a tanulók, a pedagógusok és az iskolák, és az ő helyzetükön keresztül a közösségi - köztük a munkáltatói – érdekek”.
A PSZ szerint az is kérdéses terv, hogy a tanműhelyek fejlesztését ismét gazdasági társaságokba szerveznék ki. „A gazdasági társaságokba kiszervezett tanműhelyek azért szűntek meg az elmúlt fél évtizedben, mert nem volt, aki finanszírozza fenntartásukat, így az állam és a szakképzési centrumok futhattak a megszűnő gazdasági társaságok vagyona után. A PSZ azt javasolja, hogy azokban az esetekben, ahol a cégek, a gazdálkodó szervezetek nem vállalják a tanulók gyakorlati képzését, a tanműhelyfejlesztéseket a szakképzési centrumokban hajtsák végre, ne szervezzék ki újra az uniós fejlesztéseket gazdasági társaságokba úgy, hogy ráadásul azok későbbi finanszírozásáról sem ismeretesek az elképzelések” – írják.
Kancelláriákká alakítják a szakképzési centrumokat
Az egyetemek után a szakoktatásban is kancelláriarendszert vezetnek be a szakképzési centrumok korszerűsítésének részeként - mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
