Az ötödik hete fizetésemelésért sztrájkoló litván tanárok addig folytatják tiltakozásukat, amíg nem teljesítik követeléseiket - közölte hétfőn honlapján a sztrájkolók akcióit összehangoló pedagógus szakszervezet
"Ha a követeléseinket nem veszik figyelembe, nem hátrálunk meg, a sztrájkhoz még több iskola fog csatlakozni" - jelentette ki a szakszervezet elnöke, Andrius Navickas. A szakszervezet adatai szerint a tiltakozó akcióban jelenleg körülbelül 100 oktatási intézmény vesz részt, és a héten további mintegy 30 iskola és gimnázium csatlakozik hozzájuk.
Navickas megköszönte a sztrájkoló tanárok nevében a támogatást az állami szektorban dolgozók szakszervezeti tagjainak, akik vasárnap tiltakozó menetet és tüntetést tartottak mintegy hatezer ember részvételével a kormány székházánál.
A sztrájkoló tanárok legfőbb követelése, hogy 20 százalékkal emeljék meg fizetésüket 2019. január 1-jétől. A szakszervezetek értékelése szerint az oktatási rendszer helyzete a folyamatos reformok nyomán egyre csak romlik. Állításuk szerint míg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamaiban a tanárok fizetése 20 százalékkal magasabb az országos átlagnál, addig Litvániában még az átlagfizetést sem éri el.
A litván kormány azt állítja, hogy kész a tanárok fizetésének fokozatos emelésére, de a 2019-es költségvetési tervezetben nincs pénz a tanárok fizetésének azonnali 20 százalékos emelésére. A litván parlamentben kedden szavaznak a tervezet elfogadásáról. A sztrájkolók és támogatóik a szavazás elhalasztását követelik addig, amíg a költségvetési tervezetben nem szerepelnek a tanárok és az állami szektor egyéb dolgozóinak fizetésemelésére előirányzott pénzeszközök.
Melyik az a hivatás, amit véletlenül sem ajánlanának a szülők a gyerekeiknek? A tanári
Alulfizetettek Magyarországon a tanárok, ezért a többség még csak véletlenül sem ajánlja ezt a pályát a gyerekének - derült ki egy friss nemzetközi kutatásból
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
